A munkaszerződés egyik alapvető eleme a munkavállaló munkakörének meghatározása. A munkaviszony folyamán felmerülhet annak szükségessége, hogy a munkakört módosítsák. Szükséges-e a munkakör módosításához a munkavállaló hozzájárulása? Mi a különbség a munkaköri leírás és a munkakör módosítása között? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A munkaszerződés létrejöttének feltétele a munkavállaló munkakörében való megállapodás. Amennyiben a felek nem egyeznek meg a munkakörben, a munkaszerződés érvényesen nem jöhet létre.
A munkaszerződésben tehát kötelező megjelölni a munkavállaló munkakörét. Ez történhet például a munkakör megnevezésével vagy foglalkozásra utalással, illetve a feladatok általános jellegű meghatározásával.
A munkaköri leírás ellenben nem kötelező eleme a munkaszerződésnek. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napos határidőn belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról. Ez a határidő 2023. előtt 15 nap volt. A törvény nem említi kifejezetten a munkaköri leírás fogalmát, de a gyakorlatban a munkaköri feladatokról való kötelező tájékoztatás rendszerint munkaköri leírás formájában szokott történni.
Tekintettel arra, hogy a munkavállaló munkaköre a munkaviszony alapvető eleme és a munkaszerződés kötelező eleme, így a munkakör módosítására csak a felek megállapodása esetén van lehetőség.
A munkakör módosítása egyben a munkaszerződés módosítását is jelenti. Ezért az ilyen megállapodást a felek kötelesek írásba foglalni.
Előfordulhat, hogy a felek szóban megegyeztek arról, hogy a dolgozó állandó jelleggel másik munkakörben folytatja a munkáját, de ezt elmulasztják írásba foglalni. Ebben az esetben az ilyen módosítás érvénytelen. Fontos viszont, hogy nem alkalmazhatók az érvénytelenség következményei, ha a felek egyező akaratukból a munkaszerződés módosítását teljesítették. Amennyiben a munkavállaló a szóbeli megállapodást követően hosszabb ideig az új munkakörben végez munkát és ezt a munkáltató sem kifogásolja, akkor a munkaszerződés módosítást a felek egyező akaratából teljesítettnek kell tekinteni.
A munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy a munkáltató által ajánlott munkakör módosítást elfogadja. Önmagában a módosítási ajánlat elutasítása miatt a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem érheti jogszerű hátrány a munkavállalót annak következtében, hogy nem ment bele a munkakörének módosításába.
Például, ha egy adott munkakör a munkáltatónál megszűnik, a munkáltató felajánlhatja a dolgozónak, hogy másik munkakörben foglalkoztatja tovább. Ha az ajánlatot a munkavállaló elutasítja, a munkáltató felmondással élhet. A felmondás indoklása lehet ilyen esetben, hogy a dolgozó munkaköre megszűnt, így tovább nem tudják foglalkoztatni.
Fontos, hogy a munkakör módosítását ne tévesszük össze a munkaköri leírás módosításával. Ugyanis a munkakör módosításával szemben a munkaköri leírást a munkáltató főszabály szerint egyoldalúan is módosíthatja.
A munkaköri leírás rendszerint nem része a munkaszerződésnek. Így a munkáltató jogosult arra, hogy a munkakör jellegének megváltoztatása nélkül, a munkakörbe tartozó feladatokat változassa, a munkakörhöz új feladatokat adjon, vagy onnan feladatokat vegyen ki.
A munkaköri leírás sem módosítható azonban korlátlanul. A munkaköri leírás egyoldalú módosítása nem lehet olyan mértékű, hogy a munkakör alapvető jellegének megváltozásához vezessen. Utóbbi esetben már nem a munkaköri leírásnak, hanem magának a munkakörnek a módosításáról lenne szó, amelyhez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.