Hogyan változott az életünk adózási szempontból január 1-je óta?

Hogyan változott az életünk adózási szempontból január 1-je óta?
2022. 01. 19., 17:17

SZJA-mentesség 25 év alatt, megnövelt minimálbér és garantált bérminimum, családi adóvisszatérítések – 2022 januárja számos meghatározó változást hozott adózási szempontból. Csökken a szociális hozzájárulási adó, a kisvállalati adó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, és számos családi adókedvezmény is életbe lépett: a BDO Magyarország szakértője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Január elsejével a bruttó minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra növekedett, a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed értéke szintén eléri a 280 ezer forintos értéket. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók gyermekgondozási díja, azaz a diplomás gyed jövő év elejétől 140 ezer forintra emelkedett. A fentiek kompenzálására a kormányzat számos adókedvezményt biztosít a munkáltatóknak jövő évtől: 2,5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, eltörlésre került a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulás, a kisvállalati adó mértéke 10 százalékra mérséklődött, a kis- és középvállalkozásoknak pedig továbbra is csak a helyi iparűzési adó felét kell befizetniük az önkormányzatok felé.

„A fenti módosításoknak köszönhetően 2022. január 1. óta 100 egység munkabér után már csak 13 egység mértékű élőmunkát terhelő adóbefizetési kötelezettsége áll fenn a munkáltatóknak, ami 4 egység megtakarítást jelent minden egyes munkavállaló után”– ismertette a változásokat Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Ezen felül 2022. január 1-től a 25 év alatti magyar polgárok mentesülnek a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól. „Ezt a módosítást már korábban elfogadta az országgyűlés, az érintettek a munkaviszonyos jövedelmeik után érvényesíthetik majd az adókedvezményt, az átlagbérre jutó adóteher összegéig” – részletezte Karácsony Balázs. „Ez egy 20 éves pályakezdő esetében alapul véve az átlagbért éves szinten nagyságrendileg 720 000 forint adómegtakarítást jelent, ami kamattal összesen nagyságrendileg 920 000 forintnyi megtakarítás, ha az előrelátó pályakezdő minden hónapban állampapírba fekteti a megtakarított adóforintokat.”

Az új intézkedések meghatározó könnyebbséget jelentenek a családosok számára is: a kormány döntése alapján a családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőknek visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelmükből levont adó, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, valamint kisadózó vállalkozások esetében az ezen évet érintő tételes adó negyede. Ennek megfelelően az állam legkésőbb 2022. február 15-ig visszatéríti az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót azon gyermeket nevelő szülők számára, akik 2021. december 31-ig benyújtották az igényléshez kialakított VISSZADO nyomtatványt.

„Számszerűsítve a rendelkezés hatásait, egy két keresős család esetén, amennyiben év közben nem éltek a családi adókedvezmény lehetőségével, ez akár 1 440 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet.”– fejtette ki Karácsony Balázs.

Azon jogosultaknak, akik lekésték a határidőt, leghamarabb a 2021-es SZJA bevallásban nyílik lehetőségük az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat megadni a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, azaz 2022. május 20-ig.

Egy tavaly év végi módosítással a kormányzat lehetővé tette, hogy 2022. február 1. és május 31. között a SZÉP kártyára kapott juttatást élelmiszer vásárlásra is felhasználhassák az érintett munkavállalók. „A módosítás várhatóan kedvezően érinti majd a kiskereskedelmi szektor forgalmát, azonban az itt jelentkező fogyasztási többlet várhatóan kedvezőtlenül fogja érinteni a turisztikai szolgáltatókat, mivel a bérfejlesztések mellett nem várható, hogy a munkáltatók jelentős  többlet forrást biztosítanának a SZÉP kártya keretösszegben” mondta Karácsony Balázs.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS