Nem kell 13 milliárd eurót fizetnie az ír költségvetésbe az Apple-nek – döntött az Európai Unió Bírósága (EUB). Az amerikai óriáscég az Európai Bizottság döntése miatt fordult bírósághoz, mely szerint az Apple 13 milliárd eurós tiltott állami támogatásban részesült. Csakhogy az EUB álláspontja szerint a Bizottság ezt nem tudta megfelelően alátámasztani. A Deloitte Magyarország tanácsadócég munkatársai összeszedték a döntéshez vezető legfontosabb fejleményeket, valamint a döntés várható hatását.
Ki kaphat állami támogatást az EU-ban?
Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés („EUMSZ”) 107. cikke szerint a tagállamok – egyes kivételektől eltekintve – nem támogathatnak piacon működő vállalkozásokat, mert ez torzíthatja a belső piac működését. A jogszabály szerint a következő feltételek együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön:
Az EUMSZ értelmében állami támogatásnak minősülnek az adójogszabályok, vagy egyéb adóügyi rendelkezések (feltételes adómegállapítások, vagy előzetes ármegállapítások) formájában nyújtott kedvezményei, mentességei is. Adóügyi intézkedések esetében a fenti feltételek közül a szelektivitás megállapítása jelenti a fő kérdéskört, a többi feltétel az esetek többségében teljesültnek tekinthető. A szelektivitás lényegében azt jelenti, hogy a vizsgált adóintézkedés különbséget tesz az azonos helyzetben lévő gazdasági szereplők között. A szelektivitás megállapítása a Bizottság és az EUB gyakorlata szerint egy három lépcsős teszt alkalmazásával történik.
Az első lépés az érintett tagállamban alkalmazandó normál adórendszer azonosítása, amely referencia-rendszerként szolgál. A referencia rendszer tehát olyan szabályok összessége, amelyeket valamennyi vállalkozásra alkalmazni kell. Az adójogszabályok esetében a referencia-rendszer alapját például az adóalap, az adóalanyok, az adóköteles esemény és az adókulcsok képezik. A második lépés a szóban forgó adóintézkedés referencia-rendszertől való eltérésének bizonyítása.
Eltérés esetén ugyanis egyértelműen különbség mutatkozik a hasonló helyzetben lévő gazdasági szereplők között. A harmadik lépés során a szelektívnek minősített intézkedés mentesülhet az állami támogatássá minősítés alól. A tagállamnak ehhez bizonyítania kell, hogy az intézkedés az adórendszer vezérlő elveinek közvetlen következménye, valamint arányosnak és szükségesnek tekinthető az adórendszer céljának megvalósítása érdekében.
Mit kifogásolt a Bizottság az Apple és Írország közötti megállapodásban?
Az utóbbi évtizedben az EU Bizottság a különféle adóoptimalizálási technikákat alkalmazó, kevés adót fizető multinacionális vállalatcsoportokat arra hivatkozva támadta, hogy azok tiltott állami támogatásban részesülnek. A vizsgálódás a Luxembourg Leaks botrány után erősödött fel. A napvilágra került dokumentumok szerint ugyanis a luxemburgi hatóságok bizonyos vállalatoknak olyan feltételes adómegállapítási határozatokat adtak, amelyek a normál adójogszabályoktól eltérően adóelőnyt biztosítottak. Ettől kezdve az EU állami támogatás vizsgálatai a multinacionális cégek által kapott feltételes adómegállapításokra koncentráltak. (Feltételes adómegállapítás esetén az adott állam ugyanezen állam adóhatóságára nézve kötelező erővel rögzíti, hogy adózási szempontból hogyan kezelje a kérelemben szereplő ügyletet.) A Bizottság vizsgálatot indított a Starbucks, a Fiat, a McDonald’s, az IKEA, az Amazon és az Apple esetében is.
A Bizottság az Apple két írországi bejegyzésű cége által az ír hatóságtól kapott feltételes adómegállapítási határozatban foglaltakat is kifogásolta. Az ír Apple társaságok nagy értékű eszközökkel (szellemi termékekkel) rendelkeztek, amelyek után a Bizottság álláspontja szerint Írországban adóztatandó jövedelmet kellett volna elszámolniuk. Az illetékes ír hatóság feltételes adómegállapítási határozatai szerint azonban ezen eszközök menedzselése nem Írországban történik, ráadásul egy sajátos ír jogi és adózási megoldás miatt e tevékenység jól el is különíthető az Apple társaságok egyéb Írországban folytatott tevékenységeitől.
Mindezek miatt a kérdéses eszközök menedzseléséből származó jövedelem nem adóztatható Írországban. A Bizottság szerint az ír hatóságok eltértek az ír társasági adórendszertől és a szokásos piaci ár alapú transzferárazási alapelvektől, az eltérés pedig nem összeegyeztethető ezen referencia-rendszer alapvető céljaival. A Bizottság szerint tehát Írország szelektív adóelőnyt biztosított az Apple számára, amelynek ezen előny biztosítása nélkül 13 milliárd euróval több adót kellett volna fizetnie Írországban.
A bíróság döntése
A fenti döntés ellen az Apple és Írország fellebbeztek. Az EUB nemrég hozott ítélete szerint a Bizottság nem tudta megfelelően bizonyítani azt, hogy a vitatott feltételes adómegállapítási határozatok szelektív előnyt biztosítottak volna a két ír Apple cég részére. A Bíróság szerint a társaságok Írországban adóztatandó jövedelmét a társaságok által végzett tevékenység alapján kell megítélni, a hivatkozott referencia-rendszer előírásaival összhangban. Mivel a kérdéses eszközök menedzselése valójában nem Írországban, hanem az Egyesült Államokban történik, nem megfelelő a Bizottság azon érvelése, miszerint a kérdéses tevékenység után Írországban kellett volna adózni.
Végeredményben tehát sem az ír adómegállapítási határozatok, sem az EUB érvelése értelmében nem allokálhatók a szellemi termékek az ír cégekhez. Ítéletében az EUB kiemelte, hogy a feltételes adómegállapítások nem megfelelően támasztották alá az ír adókötelezettséget, azonban ez nem vezetett előnyhöz a referencia-rendszer helyes alkalmazásához képest.
Mi állhat a döntés hátterében?
“Bár az EUB érvelése alapján úgy tűnhet, hogy az Apple esetében hozott ítélet az állami támogatásokra vonatkozó joggyakorlat technikai alkalmazása, egyesek szerint az ítélet összefüggésbe hozható az EU-s adópolitika súlypont eltolódásaival. A közvetlen adók szabályozása alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, uniós szinten csak akkor lehet ezeket felülírni, ha azok ellentétesek valamely uniós jogi normával, például az állami támogatások tilalmával. Ennek megfelelően a káros adóverseny és az extrém adótervezés elleni uniós szintű fellépés az utóbbi évtizedben főleg az állami támogatás koncepciója mentén volt lehetséges” – hívta fel a figyelmet Póczak Ferenc a Deloitte adóosztályának partnere.
Az utóbbi időben azonban felerősödött az az elképzelés, hogy hogy az OECD (a közeljövőben véglegesítendő) útmutatásai alapján az EU saját adót vezetne be a digitális szolgáltatásokon keresztül az EU-ban realizált jövedelmek megadóztatására. Ehhez azonban szükség lesz az USA áldására, mivel ez az adó az amerikai technológia óriáscégeket érintené a legérzékenyebben. Az amerikai diplomácia többször is kifejezte, hogy nem támogatja teljes egészében az OECD által felvázolt elképzeléseket, de hajlandó tárgyalni annak egyes elemeiről. Különösen azokról, amik beleilleszkednek az amerikai adózási rendszerbe.
“Elképzelhető, hogy a Bizottság által megállapított állami támogatás megállapításáról szóló határozatok EUB általi megsemmisítése összefüggésben lehet azzal, hogy az EU-s adópolitika inkább a digitális szolgáltatásokból szerzett jövedelmek újfajta adóztatására szeretne a jövőben építeni és ennek fényében mérsékelni kívánja a múltbeli állami támogatással kapcsolatos elmarasztalásokból adódó diplomáciai feszültségeket” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.