Hogyan kaphatjuk vissza a tévesen utalt összeget?

2023. 02. 24., 10:43

Mi történik, ha tévesen utalunk egy bankszámlára? Ellenőrzi a bank a bankszámlaszámot és a számla tulajdonosának nevét egy utalás esetén? Mit tehetünk téves utaláskor? Ki köteles visszafizetni a tévesen utalt összeget? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A banki utalás jogi szemmel

Talán nem meglepő, hogy mikor az internetbankunkban vagy a telefonos applikációban lenyomjuk az utalás indítása gombot, akkor egy szerződés jön létre köztünk és a bank között – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Átutalás esetén megbízást adunk a banknak, hogy az általunk meghatározott összeget a bankszámlánkról a megjelölt kedvezményezett bankszámla javára teljesítse.

Ez a szerződés független attól a szerződéstől, ami köztünk és a kedvezményezett között van, vagyis amiért mi egyáltalán elindítjuk az utalást. Érdemes tisztában lennünk vele, hogy akkor is kötünk szerződést, ha azt nem foglaltuk írásba vagy egyáltalán nem is gondolunk rá. Így például az ajándékozás is egy szerződés, akár leírtuk, akár nem. Tehát ajándékozási szerződést például akkor is kötünk, ha szülinapi ajándékként utalunk egy összeget az ismerősünk számlájára.

Mi minősülhet téves utalásnak?

Előfordulhat, hogy az utaláskor tévesen rossz számlaszámot adunk meg. Ilyenkor a pénz nem érkezik meg a tényleges jogosulthoz, vagyis ahhoz, akinek szántuk. A téves utalások két nagy csoportba tartozhatnak.
– Az egyik csoport, amikor a tévesen megjelölt bankszámlaszám valaki más bankszámlája. Így a pénzünk valaki másnál, az ő számláján landol majd.
– A másik esetkör, ha a tévesen megadott bankszámlaszám nem is létezik, vagy nem élő a számla.

Amikor létező bankszámlára érkezik a tévesen utalt összeg

Ha tévesen egy létező számlára érkezne meg az utalás, különösen fontossá válik, hogy az utalásra vonatkozó megbízás köztünk és a bank között jön létre. Vagyis a bank feladata, hogy az általunk megadott számlaszámra az általunk megadott összeget továbbítsa. A bank csak a megadott bankszámlaszámot köteles ellenőrizni. Vagyis azt, hogy a megadott bankszámla egy élő, létező számla-e. Azt már nem köteles ellenőrizni, hogy a számlának az-e a tulajdonosa, akit mi megjelöltünk, vagy akinek a kifizetést valóban szánjuk. Ilyen esetben a bank tehát nem felelős a mi tévedésünkért. Ekkor a pénzünket nem a bank köteles visszaadni, de erről még később szó lesz.

Amikor a tévesen utalt összeg nem létező számlára érkezne

Ha az elírás miatt olyan számlaszámot jelölnénk meg, ami nem létezik, akkor azt a bank is észleli. A bank az utalás során a megadott számlaszámot vizsgálja, annak tulajdonosát nem.
– Ha a megadott számlaszám formailag hibás, akkor a megbízást a bank már eleve nem is tudja teljesíteni.
– Amikor a számlaszám formailag rendben van, vagyis nem derül ki azonnal, hogy az nem lehet egy bankszámlaszám, akkor még az is előfordulhat, hogy egy a szám egy megszűnt számlához tartozik. Ilyen esetben az utalást fogadó bank észleli, hogy téves utalásról van szó, és az összeget visszaküldheti. Ekkor tehát a megjelölt számla oldalán már senki nem lesz, így a bank az, akitől kérhető a pénzünk.

Hogyan kaphatjuk vissza a tévesen utalt pénzünket?

Ha láttad „A mi kis falunk” című sorozat azon részét, ahol tévedésből 500 millió landolt a falu önkormányzatának számláján, akkor talán felmerült benned a kérdés, hogy mi ilyen esetben a teendő. Még mielőtt arra gondolnánk, hogy milyen szerencse érte a falut, vizsgáljuk ezt meg jogi szemmel.

A tévesen hozzájuk került pénz ugyanis jogalap nélküli gazdagodásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy nincs érvényes jogcímük a pénz megtartására. Ez nem nyeremény, ami attól kezdve jogosan az övék lehetne. A tévesen utalt összeget kötelesek visszafizetni az utalást indító félnek. Persze, a filmben végül önként „lemondtak” a váratlan meggazdagodásról, és ezt jól tették.

Ha ugyanis önként nem tették volna meg, akkor jogi úton is érvényesíthető lett volna velük szemben az igény.

Ez nem csak a sorozatban, de a való életben is így van. A tévesen utalt összeget fogadó fél jogalap nélkül gazdagodik. Köteles a kapott pénzt visszafizetni, azt nem tekintheti a sajátjának. Ha önként nem adja vissza, akkor fizetési meghagyás vagy bírósági per útján lehet érvényesíteni az igényt a jogalap nélkül gazdagodóval szemben. Ha még ezután sem teljesítene, akkor pedig a bírósági végrehajtás sem kizárt.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS