Hogyan értelmezzük a rendkívüli munkavállalói és munkáltatói adó- és járulékkedvezményeket?

2020. 04. 04., 11:00

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a kormány március 18-án rendeletet alkotott, amely a különösen veszélyeztetett ágazatokban csaknem teljes egyéni járulékmentességet biztosít a munkavállalók számára 2020. márciustól júniusig. A rendkívül gyorsan megalkotott jogszabály értelmezésével kapcsolatban számos gyakorlati kérdés merül fel, amelyekkel összefüggésben az adóhatóság folyamatosan frissíti tájékoztató anyagát.

Az érintett ágazatok részletes felsorolását és a rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletszabályokat a március 23-án kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály értelmezésével kapcsolatban az adóhatóság március 27-én kiadott egy folyamatosan frissülő tájékoztató anyagot, amely számos értelmezési kérdést megválaszol. A tájékoztató az alábbi linken érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html

Ezen ágazatokban csak egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, munkavállalónként maximum havonta 7.710 forint összegben. A munkáltató is mentesül a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek megfizetése alól, nem kell tehát szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni 2020 júniusáig. Továbbá, a rehabilitációs hozzájárulás is az irányadó mérték kétharmadára csökkent. A módosítások tehát mind az érintett munkavállalók, mind a munkáltatóik számára tartalmaznak kedvezményeket.

A gyakorlatban felmerülhetnek ugyanakkor még nem tisztázott értelmezési kérdések, melyekre a Deloitte szakértői világítottak rá:

  • Az értelmező rendelkezések a fenti kedvezmények alkalmazhatóságát a megfelelő TEÁOR és TESZOR szám alatt folytatott tevékenységek tekintetében biztosítják. A tényleges főtevékenységnek ezen tevékenységek közül kell kikerülnie. Tényleges főtevékenységnek azt kell tekinteni, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy összevonhatók-e a kedvezmények alkalmazásához szükséges bevételi adatok, ha egy adózó több olyan tevékenységet is folytat, melyeknek a TEÁOR és TESZOR számai megfelelnek a rendelkezéseknek.
  • A rendelet nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a 6 hónapos figyelési időszakot hogyan kell számolni. Kérdés, hogy beleszámolandók-e a tört hónapok a március 24-ig terjedő időszakba.
  • Azon vállalatok esetében, amelyek a március hónap tekintetében nem élnek a kedvezménnyel, kérdés lehet, hogy ha a társaság a havi bevallások benyújtását követően feltárja, hogy érvényesíthette volna a kedvezményt már márciusra is, visszaigényelheti-e a már megfizetett közterheket, vagy van-e lehetőség önellenőrzés benyújtására.
  • Érdemes megemlíteni azt is, hogy a társaságok jellemzően széles körben biztosítanak olyan természetben adott juttatásokat munkavállalóik számára, amelyeket béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként kezelnek. Ezekkel összefüggésben felmerülhet a kérdés, hogy ezen juttatások tekintetében a kifizető szintén mentesül-e a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
  • A fentieken túl fejtörést okozhat az is, ha a megfelelő ágazatban működő társaság szokásos gyakorlata alapján valamilyen éves kifizetésre – például egy bónusz kifizetésére a tavalyi év vonatkozásában – a kedvezménnyel érintett időszakban kerül sor, alkalmazható-e a járulékkedvezmények igénybevétele.

Azon társaságok esetében, ahol a fenti kérdések relevánsak lehetnek, javasolt a jogszabályváltozások és a hatósági iránymutatások folyamatos nyomon követése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-22 10:50:14
Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!
2024-05-22 10:30:59
Michelin-csillagos ételek menzai áron, gasztro-béke Kína és Tajvan között, latin hangulat az Őrségből, japán-magyar rántotthús rokonság, erdélyi ízek, kockásabroszos legendák, tepertő, malacfül, labneh és remek vegán fogások.
2024-05-22 09:10:00
Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből, amely szerint a lakosság készpénz- és hitelállománya is csúcsot döntött.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS