A pandémia utáni gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi és adózási vezetők, és az általuk irányított csapatok, akiknek a működése jelentős változásokon megy keresztül. A Deloitte az adótranszformációs trendekről szóló felmérésének segítségével vizsgálta, hogy a vállalatok adózási funkcióinak életében milyen változások figyelhetők meg, milyen jövőképet látnak maguk előtt a vezetők, és ezeket hogyan tudják megvalósítani.
Az üzleti átalakulások nagy részét az olyan megatrendek, mint a digitalizáció fejlődése és a fenntarthatósághoz kapcsolódó változások hajtották. A pandémia pedig fokozta ezt a nyomást, és a vállalatok ellenálló képességét minden eddiginél nagyobb próbára tette. 2020 februárjáig a Fortune 1000-ben jegyzett vállalatok 94 százaléka tapasztalt zavarokat az ellátási láncukban, míg 2020 márciusának végéig több mint 100 országban vezettek be lezárásokat, ami sok vállalatot arra kényszerített, hogy teljesen átgondolja működését. Többek között ezek a változások pedig teljesen új feladatok elé állították az adózási és jogi szakértőket is.
„Azt látjuk, hogy a legtöbb adózási vezető elsődleges célja, hogy a korábbi alapvető adófunkciókat újragondolja, és stratégiai részleggé alakítsa át csoportját. A compliance típusú munkák egyre nagyobb részét helyezik át szolgáltató központokba vagy a legmodernebb technológiai megoldásokat nyújtó külső szolgáltatókhoz, hogy más jellegű feladatokra legyen kapacitásuk. Ezeknek a változásoknak az adótechnológiai megoldások a legfőbb mozgatórugói. Legyen szó a papírmentes megoldásokról, a számlázási és egyéb adózási folyamatok automatizációjáról vagy a vállalatirányítási rendszerekhez kapcsolódó adózási modulok implementálásáról, számos olyan innovatív megoldás érhető el, amik ezen törekvéseket segítik. Akik ezeket a lehetőségeket leghamarabb ki tudják használni, jelentős versenyelőnyhöz juthatnak versenytársaikhoz képest” – hangsúlyozta Tancsa Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.
Az International Tax Review által az EMEA régió legjobb adótechnológiai és innovátor cégének választott Deloitte világszerte több mint 300 adó- és pénzügyi vezetőt kérdezett meg felmérésében, melynek eredményei alapján hat olyan trendet határoztak meg, amelyek a legfontosabb változásokra világítanak rá:
1. Ahogy a vállalatok felgyorsítják üzleti modelljeik átalakítását, az adózással kapcsolatos stratégiai értéket teremtő törekvéseket is gyorsabban kell megvalósítani.
A vállalatok ösztönözve vannak új digitális termékek és értékesítési csatornák kifejlesztésére és a fenntartható átalakulás felgyorsítására, ami új, eddig ismeretlen adózási területekre viszi őket. Az adózási vezetők szerint, csapataiknak rendelkezniük kell azokkal az erőforrásokkal és készségekkel, amelyekkel mélyebb tanácsadói támogatást tudnak nyújtani más üzleti funkciók felé. Ezért át kell rajzolni a határokat, hogy mire összpontosítanak az adószakértők, illetve fel kell gyorsítani a fejlett technológiák bevezetését, és hatékonyabbá kell tenni az erőforrások felhasználását.
2. Az elmúlt két év vízválasztó volt az adóügyi compliance és az adócsapatok erőforrásainak átalakítása szempontjából.
A megkérdezett adózási vezetők 93 százaléka szerint részlegük költségvetése stagnál vagy csökken. Ugyanakkor a más üzletágakkal való együttműködéshez köthető feladatok száma egyre nő. Annak érdekében, hogy az adózás stratégiai funkcióként definiálhassa magát, a vezetők egyre több compliance és jelentéstételi feladatot szerveznek ki cégen belüli szolgáltató központokba (SSC) vagy a legújabb technológiákat biztosító külső tanácsadó cégeknek. Az adatok azt mutatják, hogy 2019 és 2021 között a compliance feladatok drámai mértékben szorultak ki az adó részlegektől és ez a tendencia valószínűleg fotytatódni fog.
3. A hatóságok gyors digitális fejlődése még sürgetőbbé teszi az adózási folyamatok átalakítását.
Az adóhatóságok felé történő adatszolgáltatások módja nagy változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban (például valós idejű számlaadat-szolgáltatás), ami szintén szükségessé teszi az adózási folyamatok gyorsabb ütemű modernizálását. A válaszadók elsöprő többsége szerint az adóhatóságok digitális adóigazgatással kapcsolatos változó igényei közepes vagy nagy hatással lesznek az adózási folyamatokra és erőforrásokra a következő öt évben – több adóügyi vezető szerint ez a tendencia pedig a vártnál is sokkal gyorsabban halad.
4. Az adózási vezetők az egyszerűsített adatkezelést és a hatékonyabb erőforrás kihasználást helyezik előtérbe.
Annak érdekében, hogy az adózási funkció stratégiai szerepkörben tudja segíteni az üzleti működést, az adatkezelés egyszerűsítésére és a hatékony erőforrás kihasználásra fókuszáló törekvéseket kezelik prioritásként. Ezek a kezdeményezések az elkövetkező két év napirendjének élén állnak.
5. A pénzügyi vezetők szerint a kiszervezés a legfontosabb.
A felmérésben résztvevő 70 pénzügyi vezető közel fele vélte úgy, hogy a kiszervezés lesz a legfontosabb stratégia az adózás számára a hatékonyabb erőforrásfelhasználás elérése érdekében, megelőzve a komplexebb automatizálást vagy a cégen belüli szolgáltatási központokra való fokozottabb támaszkodást.
6. Azok járnak legelöl az operatív átalakulás útján, akik már ma is a stratégiai értékekre fókuszálnak.
Azoknak az adóosztályoknak az 56 százaléka, amelyek fejlettnek tartják magukat az adatkezelés egyszerűsítését segítő ERP-rendszerek bevezetésében, jóval hatékonyabban tudják stratégiai szinten támogatni az üzleti döntéseket és a működést. Az ERP-t közepesen vagy alacsony szinten használóknak csupán 35 százaléka mondta ugyanezt. Hasonlóképpen, azok, akik képesek voltak nagyobb előrelépést elérni a compliance és a jelentéstétellel kapcsolatos feladatok kiszervezése terén, jóval nagyobb értéket tudnak képviselni adópolitikát meghatározó stratégiai meglátásaik révén.
A Deloitte adótranszformációs trendekről szóló felmérése ezen a linken érhető el.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
