Haladék az online számlaadat-szolgáltatásban

2020. 03. 24., 17:33

Három hónap haladékot kapnak a vállalkozások a koronavírus járvány által előidézett rendkívüli helyzetre tekintettel az online adatszolgáltatás 2.0 verziójának kötelező alkalmazására – közölte az adóhatóság.

Az új határidő 2020. április 1-je helyett 2020. július 1. Addig a vállalkozások a már megszokott módon teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségüket, az adóhatóság ugyanakkor azt javasolja, aki megteheti, mielőbb álljon át az új rendszerre.

„A járvány miatt életbe lépő korlátozások miatt számos vállalatnál a napi üzletfolytonosság biztosítása is bizonytalanná vált. Ráadásul a megváltozott üzletmenetre történő átállás a legtöbb helyen olyan mértékű technikai erőforrás bevonását igényli, hogy az adóhatóság által felkínált tehermentesítés szinte mindenhol szükségszerű” – mondta el Sík Richárd, a Deloitte adótechnológiai csapatának menedzsere.

A három hónapos haladék jó esélyt ad arra, hogy megváltozott működési rend mellett is minden társaság lekövethesse az online adatszolgáltatási kötelezettségben felmerült változtatásokat. Ezen felül az új határidő lehetőséget kínál az alkalmazkodásra azon cégek számára is, akik eddig nem foglalkoztak az átállással, vagy a visszamenőleges adatminőség javításával. Három hónappal több idő áll rendelkezésre, hogy amennyiben szükséges, segítséget kérjenek, és júliusra megfelelhessenek a megváltozott adatszolgáltatási feltételeknek.

Mindezeken felül, további tehermentesítés is felmerülhet az online számla-adatszolgáltatásban. Az eredeti szabályok szerint július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésre kerülne, azaz – a számlában áthárított adó összegétől függetlenül – adatot kellene szolgáltatni szinte minden olyan kiállított számla tekintetében, amelyet belföldi adóalany számára, belföldön teljesített ügyletről állítanak ki.

„Az online számla-adatszolgáltatás által érintettek köre emiatt számos új szereplővel bővülhet, a jelenleg adatot szolgáltató vállalatok jelentéstételi ügyletköre pedig nagyban kiegészülne. A mostani halasztásra tekintettel azonban elképzelhető a július 1-jei értékhatárcsökkentés elhalasztása, bár ez a lépés mindenképp jogszabály-módosítást igényel” – tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adó osztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS