Fuvarozás, szállítmányozás: teljesen átalakul a számlázás gyakorlata

2019. 11. 12., 13:30

Teljesen át kellett alakítaniuk számlázási gyakorlatukat a fuvarozó és szállítmányozó cégeknek 2019-ben, ugyanis egy Európai Bírósági ítélet miatt az eddigi szabályozás megváltoztatására volt szükség.

A legfontosabb változás, hogy idén január 1-től már csak azon fuvarokat lehet áfa nélkül számlázni, amelyek közvetlenül a terméket exportáló vállalkozás részére nyújtanak.

Korábban a fuvarozók minden esetben adómentesen számlázhattak a partnereik (a megbízó vagy esetleg egy másik fuvarozó) felé, ha az adott fuvar termék exportjához kapcsolódott.

Idén nyáron ráadásul újra módosult az áfatörvény, és immáron az import esetében is hasonló szabályokat kell alkalmazni.  A változásokkal összefüggésben a mai napig számos kérdés, értelmezési bizonytalanság merül fel.

 „Importhoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatás esetén is jelentősége van annak, hogy pontosan kivel és milyen szerződéses/számlázási kapcsolatban áll a fuvarozó. Nem mindegy, hogy egy adott értékesítési láncban pontosan ki minősül importálónak, ki az, aki felé a fuvarozó vagy szállítmányozó áfa felszámítása nélkül állíthatja ki a számláját” – hívta fel a figyelmet dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Hogy ki számít importálónak, azaz kinek állíthat ki a fuvarozó áfamentes számlát? Ezt nem mindig könnyű megítélni.  Főleg, ha a termék harmadik országból történő beszerzését és az importtal összefüggő áfa- és vámügyintézést eltérő személyek intézik. Nehezen értelmezhető helyzet, ha a spedítőr maga is részt vesz az importban, mégpedig úgy, hogy közvetett vámjogi képviselőként a saját nevében, de a beszerző érdekében eljárva rendezi az áfa és vámterheket is.

„Jóllehet ekkor a vámhatóság előtt a spedítőr – mint közvetetett vámjogi képviselő – jelenik meg és teszi meg a szükséges nyilatkozatokat (kvázi importálóként), ugyanakkor az áfa törvény alkalmazásában ettől függetlenül továbbra is a termék beszerzését megvalósító adóalany fog importálónak minősülni. Mindez tehát azt jelenti, hogy az említett láncolatban – az új szabályok alapján – a fuvarozónak nincs lehetősége áfa-mentes fuvar számla kiállítására” – magyarázta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

A szállítmányozó által a beszerző részére kiállított számla tekintetében már teljesül az a feltétel, hogy az adott szolgáltatást közvetlenül a termék importálója részére nyújtsák. Az áfamentességhez mindazonáltal továbbra is szükséges, hogy a szolgáltatás ellenértéke igazoltan beépüljön az importált termék adóalapjába.

A nem megfelelően kiállított számlák jelentős adókockázatot hordozhatnak magukban mind a számlát kiállító, mind pedig a számlát befogadó adóalanyoknál. Emiatt az ilyen jellegű tranzakciók számlázási gyakorlatát nem árt alaposan áttekinteni, a jövőben pedig még körültekintőbben kell eljárni, például nyilatkozatokat begyűjteni az értékesítési láncban megjelenő összes szereplőtől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS