Fuvarozás, szállítmányozás: teljesen átalakul a számlázás gyakorlata

2019. 11. 12., 13:30

Teljesen át kellett alakítaniuk számlázási gyakorlatukat a fuvarozó és szállítmányozó cégeknek 2019-ben, ugyanis egy Európai Bírósági ítélet miatt az eddigi szabályozás megváltoztatására volt szükség.

A legfontosabb változás, hogy idén január 1-től már csak azon fuvarokat lehet áfa nélkül számlázni, amelyek közvetlenül a terméket exportáló vállalkozás részére nyújtanak.

Korábban a fuvarozók minden esetben adómentesen számlázhattak a partnereik (a megbízó vagy esetleg egy másik fuvarozó) felé, ha az adott fuvar termék exportjához kapcsolódott.

Idén nyáron ráadásul újra módosult az áfatörvény, és immáron az import esetében is hasonló szabályokat kell alkalmazni.  A változásokkal összefüggésben a mai napig számos kérdés, értelmezési bizonytalanság merül fel.

 „Importhoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatás esetén is jelentősége van annak, hogy pontosan kivel és milyen szerződéses/számlázási kapcsolatban áll a fuvarozó. Nem mindegy, hogy egy adott értékesítési láncban pontosan ki minősül importálónak, ki az, aki felé a fuvarozó vagy szállítmányozó áfa felszámítása nélkül állíthatja ki a számláját” – hívta fel a figyelmet dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Hogy ki számít importálónak, azaz kinek állíthat ki a fuvarozó áfamentes számlát? Ezt nem mindig könnyű megítélni.  Főleg, ha a termék harmadik országból történő beszerzését és az importtal összefüggő áfa- és vámügyintézést eltérő személyek intézik. Nehezen értelmezhető helyzet, ha a spedítőr maga is részt vesz az importban, mégpedig úgy, hogy közvetett vámjogi képviselőként a saját nevében, de a beszerző érdekében eljárva rendezi az áfa és vámterheket is.

„Jóllehet ekkor a vámhatóság előtt a spedítőr – mint közvetetett vámjogi képviselő – jelenik meg és teszi meg a szükséges nyilatkozatokat (kvázi importálóként), ugyanakkor az áfa törvény alkalmazásában ettől függetlenül továbbra is a termék beszerzését megvalósító adóalany fog importálónak minősülni. Mindez tehát azt jelenti, hogy az említett láncolatban – az új szabályok alapján – a fuvarozónak nincs lehetősége áfa-mentes fuvar számla kiállítására” – magyarázta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

A szállítmányozó által a beszerző részére kiállított számla tekintetében már teljesül az a feltétel, hogy az adott szolgáltatást közvetlenül a termék importálója részére nyújtsák. Az áfamentességhez mindazonáltal továbbra is szükséges, hogy a szolgáltatás ellenértéke igazoltan beépüljön az importált termék adóalapjába.

A nem megfelelően kiállított számlák jelentős adókockázatot hordozhatnak magukban mind a számlát kiállító, mind pedig a számlát befogadó adóalanyoknál. Emiatt az ilyen jellegű tranzakciók számlázási gyakorlatát nem árt alaposan áttekinteni, a jövőben pedig még körültekintőbben kell eljárni, például nyilatkozatokat begyűjteni az értékesítési láncban megjelenő összes szereplőtől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS