Fuvarozás, szállítmányozás: teljesen átalakul a számlázás gyakorlata

2019. 11. 12., 13:30

Teljesen át kellett alakítaniuk számlázási gyakorlatukat a fuvarozó és szállítmányozó cégeknek 2019-ben, ugyanis egy Európai Bírósági ítélet miatt az eddigi szabályozás megváltoztatására volt szükség.

A legfontosabb változás, hogy idén január 1-től már csak azon fuvarokat lehet áfa nélkül számlázni, amelyek közvetlenül a terméket exportáló vállalkozás részére nyújtanak.

Korábban a fuvarozók minden esetben adómentesen számlázhattak a partnereik (a megbízó vagy esetleg egy másik fuvarozó) felé, ha az adott fuvar termék exportjához kapcsolódott.

Idén nyáron ráadásul újra módosult az áfatörvény, és immáron az import esetében is hasonló szabályokat kell alkalmazni.  A változásokkal összefüggésben a mai napig számos kérdés, értelmezési bizonytalanság merül fel.

 „Importhoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatás esetén is jelentősége van annak, hogy pontosan kivel és milyen szerződéses/számlázási kapcsolatban áll a fuvarozó. Nem mindegy, hogy egy adott értékesítési láncban pontosan ki minősül importálónak, ki az, aki felé a fuvarozó vagy szállítmányozó áfa felszámítása nélkül állíthatja ki a számláját” – hívta fel a figyelmet dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Hogy ki számít importálónak, azaz kinek állíthat ki a fuvarozó áfamentes számlát? Ezt nem mindig könnyű megítélni.  Főleg, ha a termék harmadik országból történő beszerzését és az importtal összefüggő áfa- és vámügyintézést eltérő személyek intézik. Nehezen értelmezhető helyzet, ha a spedítőr maga is részt vesz az importban, mégpedig úgy, hogy közvetett vámjogi képviselőként a saját nevében, de a beszerző érdekében eljárva rendezi az áfa és vámterheket is.

„Jóllehet ekkor a vámhatóság előtt a spedítőr – mint közvetetett vámjogi képviselő – jelenik meg és teszi meg a szükséges nyilatkozatokat (kvázi importálóként), ugyanakkor az áfa törvény alkalmazásában ettől függetlenül továbbra is a termék beszerzését megvalósító adóalany fog importálónak minősülni. Mindez tehát azt jelenti, hogy az említett láncolatban – az új szabályok alapján – a fuvarozónak nincs lehetősége áfa-mentes fuvar számla kiállítására” – magyarázta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

A szállítmányozó által a beszerző részére kiállított számla tekintetében már teljesül az a feltétel, hogy az adott szolgáltatást közvetlenül a termék importálója részére nyújtsák. Az áfamentességhez mindazonáltal továbbra is szükséges, hogy a szolgáltatás ellenértéke igazoltan beépüljön az importált termék adóalapjába.

A nem megfelelően kiállított számlák jelentős adókockázatot hordozhatnak magukban mind a számlát kiállító, mind pedig a számlát befogadó adóalanyoknál. Emiatt az ilyen jellegű tranzakciók számlázási gyakorlatát nem árt alaposan áttekinteni, a jövőben pedig még körültekintőbben kell eljárni, például nyilatkozatokat begyűjteni az értékesítési láncban megjelenő összes szereplőtől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS