Fontos változások az élelmiszer-vállalkozások önellenőrzésében

2024. 04. 05., 17:10

Többek között az érintettek az önellenőrzési adatlapokat a továbbiakban kizárólag digitális úton rögzíthetik, a helyszínen, valós időben, és a felügyeleti lépéseket is ilyen formában kell dokumentálniuk. A május 1-től életbe lépő követelményekről a Nébih honlapján tájékozódhatnak a vállalkozások.

Az önellenőrzés a vállalkozások működésére és tevékenységére vonatkozóan kidolgozott követelmények teljesítésének ellenőrzését jelenti, melyet az adott vállalkozás saját maga végez el. Fontos, hogy a kontroll során az érintetteknek olyan dokumentációs rendszert kell alkalmazniuk, amely biztosítja az utólagos ellenőrizhetőséget.

A tavaly év végi rendeletmódosítás számos változást hozott az önellenőrzésben. Ezek legfontosabb eleme, hogy az ellenőrzés során elkészült adatlapok rögzítésére a továbbiakban kizárólag digitális úton, valós időben kerülhet sor. További jelentős változás, hogy az elektronikus rendszerhez az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság számára olyan hozzáférést kell biztosítani, melyen keresztül a teljes önellenőrzési tevékenység átláthatóvá válik.

Az elektronikus rögzítésre alkalmazott informatikai rendszer működtetése megvalósulhat az élelmiszer-vállalkozás saját fejlesztésében, valamint külső vállalkozás bevonásával egyaránt. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a rendszerben rögzített adatok biztonságát, továbbá illetéktelen módosítástól való védelmét az informatikai rendszer üzemeltetőjének kell biztosítania.

Az önellenőrzési rendelettel kapcsolatos útmutató a https://portal.nebih.gov.hu/-/onellenorzesi-rendelet-utmutato oldalon olvasható. Az elektronikusan vezetett önellenőrzési terv május 1-től érvényes követelményeiről a https://portal.nebih.gov.hu/-/elektronikusan-vezetett-onellenorzesi-terv-kovetelmenyei  cikkben tájékozódhatnak az érintettek.

Az új rendszer nagy előnyét jelenti, hogy növeli a hatóság ‒ fogyasztók egészsége érdekében végzett ‒ munkájának hatékonyságát, és egyúttal erősíti a tisztességesen működő élelmiszer-vállalkozók piaci szerepét. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS