Február 6-tól letölthetők az online pénztárgépek adatai

Február 6-tól letölthetők az online pénztárgépek adatai
2023. 02. 05., 13:55

A tesztidőszak után 2023. február 6-án éles környezetben is elindul a NAV új szolgáltatása, amivel gép–gép kapcsolaton keresztül letölthetők az online pénztárgépekből érkező adatok.

A webes szolgáltatással az adózó könyvelőprogramja vagy más ügyviteli alkalmazása is hozzáférhet a pénztárgépeiről érkezett naplóállományokhoz, ha a programban a szoftver fejlesztője kialakítja a megfelelő funkciót. A pénztárgép adatainak gépi letöltésével automatizálható az adatbevitel, lehetővé válik a pénztárgépes bevételek gépi vagy gépileg támogatott könyvelése, a pénztárgéppel kiállított nyugták és más bizonylatok részletes elemzése, értékesítési statisztikák és más kimutatások készítése is.

A szolgáltatás specifikációjának aktuális verziója a NAV GitHub oldalán érhető el:

Online Pénztárgépnapló-lekérdező SOAP API interfészleírás és fejlesztői dokumentáció

A specifikáció tartalmazza a szolgáltatás ügyféloldali megvalósításához szükséges információkat, így többek között a lekérdező programokkal szembeni követelményeket, a lekérdező interfész működésének ismertetését, valamint a felhasználó- és jogosultságkezelési szabályokat.

A lekérdező interfész használatával kapcsolatos fontosabb tudnivalók:

  • Minden adózó csak az általa üzemeltetett pénztárgépek naplóállományaihoz férhet hozzá.
  • Csak gépi úton, az adózó által használt szoftverrel, például könyvelőprogrammal kérdezhetők le adatok. A lekérdező interfészt bármely program igénybe veheti, amely képes a specifikációban meghatározott kommunikációra. Az ehhez szükséges feltételeket az adózónak kell biztosítani.
  • Az interfész használatához az online pénztárgépet üzemeltető adózónak technikai felhasználóval kell rendelkeznie az Online Számla rendszerben, a megfelelő jogosultsági beállításokkal. (Az Online Számla rendszerben létrehozott új, vagy már létező technikai felhasználónak be kell állítani az „OPG-napló-lekérdezés” jogosultságot.)A technikai felhasználó beállításával kapcsolatos részletes információk az Online Számla rendszer oldalán olvashatók. 
  • A naplóállományok a pénztárgép által beküldött P7B-formátumban kerülnek átadásra. Tartalmukat a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet és a pénztárgép naplóállomány-ellenőrző sémája szerint kell értelmezni.
  • A naplóállományok korlátozott ideig érhetők el, a rendszer indulásakor 14 napra visszamenőleg kérdezhetők le, de ez az időszak a későbbiekben változhat.

A webszolgáltatással az adózók további eszközt kapnak adminisztrációs terheik csökkentéséhez, üzleti folyamataik ellenőrzéséhez és ügyvitelük digitalizációjához – olvasható a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS