Február 14-ig megérkezik a családi adóvisszatérítés

2022. 02. 01., 15:12

A gyermeket nevelő szülők február 14-ig megkapják a családi adóvisszatérítést a bankszámlákra, a postai kézbesítés még korábban történik – tájékoztatott Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

A gyermeket nevelő szülők, akik a lakcímre utalást választották, illetve akiknek a családi pótlékot is a postás viszi ki, már február 2-a és 4-e között kézhez kapják a családi adóvisszatérítés összegét.

A postások február 9-én kezdik meg – a februári ellátással együtt – a 13. havi nyugdíj kézbesítését. A gördülékeny ügymenetért a családi adóvisszatérítés összegét még ez előtt, február első napjaiban viszi ki a posta a címzetteknek – magyarázta az államtitkár, megjegyezve, hogy így mind a gyermeket nevelő szülők, mind a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők időben megkapják járandóságukat.

A gyermeket nevelő szülők mellett a várandós kismamák és a velük közös háztartásban élő házastársuk is jogosult a családi adóvisszatérítésre. Szintén visszajár a 2021-ben befizetett adó a saját jogán családi pótlékra jogosultnak, illetve a rokkantsági járadékban részesülőnek vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozói közül annak, aki év közben a családi kedvezményt igénybe vette.

Februárban az kapja meg a családi adóvisszatérítés összegét, akinek utalási adatait megismerte a NAV, így például az, aki a családi pótlékot kapja, valamint az, aki 2021. december 31-ig benyújtotta az erről szóló nyilatkozatát.

Az adóvisszatérítéshez való jog nem veszhet el, ezért aki elmulasztotta 2021. december 31-ig benyújtani a nyilatkozatot, és a NAV sem ismeri az utaláshoz szükséges adatait, az szja-bevallásában veheti igénybe az adóvisszatérítést, amelyhez segítséget nyújt a NAV által elkészített bevallási tervezet. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS