Extraprofitadók: 3900 forinttól indul a repülőjegyadó, duplájára nő a cégautóadó stb.

2022. 06. 05., 11:25

A kormány szombati ülésén elfogadta az extraprofitadóként emlegetett új adókat és elvonásokat. Az erről szóló rendelet már meg is jelent. A repülések után 3900–9750 forintot kell fizetni, az értékpapírügyletekre 0,3 százalék lesz a tranzakciós illeték, és Revolut jellegű utalások után is fizetni kell ezután. A cégautóadó év végéig megduplázódik – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Tranzakciós illeték

Az értékpapírügyleteknél a tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (A megfogalmazásból az következik, hogy az illetéket csak az értékpapír vételekor kell megfizetni.)

Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. (Ez megegyezik az átutalások illetékével).  Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték megegyezik az egyébként alkalmazott mértékkel, azaz átutalásonként 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Az eddigi felső határ 6000 forint volt, ez most emelkedik 10 ezerre – írja a Bank360.hu.

Repülőjegyadó

A repülőjegyadót a kormány légitársaságok hozzájárulásának hívja, amit a repülőtéri földi kiszolgált végző cégeknek kell beszedni. A hozzájárulást a belföldről induló utasokra kell megfizetni (a tranzitutasokra nem).

A repülőjegyadóra két tarifa van. A kormányrendelet szerint utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Íroszrszág, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. Végső úti céllal más országokba repülő utasonként 9750 forint a hozzájárulás mértéke.

Banki különadó

A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel alapján kell fizetni. 2022-ben az adó mértéke 10 százalék, 2023-ban 8 százalék. A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlőrészletben kell megfizetniük. 2023-ban pedig június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig három egyenlő részletben.

Biztosítási pótadó

A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak. Ennek mértéke is sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.

Gyógyszerforgalmazók különadója

A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

Távközlési pótadó

A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0 százalék, az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7 százalék.

Kiskereskedelmi (pót)adó

A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. 2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.

Energia-különadó

Az energiapiacon a világpiaci olajárnál olcsóbb orosz olajon keletkező nyereséget adóztatja meg az állam a Mol esetében. A különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is nő, a kormány ezzel vonja el az energiaárak emelkedéséből származó extra bevétel egy részét.

Jövedéki, népegészségügyi adó

A korábbi bejelentéseknek megfelelően emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is (ez például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti).

Cégautóadó

Ezen felül emelkedik a cégautóadó összege is a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően. A cégautóadó lényegében megduplázódik, hiszen 50 kW-s teljesítményig jelenleg havi 7700–16500 forintot kell fizetni, ami júliustól 14 000–30 500 forintra nő. 120 kW felett pedig 22 000–44 000 forintról 41000–81000 forintra a környezetvédelmi besorolástól függően. A rendelet szerint ezt az emelt összeget egyelőre az év végéig kell befizetni.

Nagy Márton: a kkv-k nagy része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS