EU-n belüli áfamentes termékértékesítés: egységes adatkövetelmények 2020-tól

A kedvezőbb adóadminisztrációt, azaz az adóbejelentkezési kötelezettség alóli mentességet, és az áfamentesség alkalmazásának lehetőségét a szabályozás pontosan meghatározott feltételekhez köti. A termékek áfamentes mozgatásához szükséges információk között szerepel többek között a vevő adószámának, a raktár és a termék adatainak rögzítése. Ehhez pedig – ha eddig még nem szerepeltek a nyilvántartásban – akár informatikai fejlesztésre is szükség lehet a következő hónapokban – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary közvetett adókkal foglalkozó igazgatója.

2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés abban az esetben is működik, ha a terméket nem a vevő tulajdonában vagy a vevő által bérelt, hanem harmadik fél által – akár az eladó megbízásából – üzemeltetett raktárba tárolják be.

Első körben tisztázzuk, milyen nyilvántartást kell vezetni a vevői készlet céljára továbbító eladónak és a készletet fogadó leendő vevőnek.  Erre a kérdésre a Tanács (EU) 2018/1912 Végrehajtási rendelete ad eligazítást.

Az eladó vevői készlet nyilvántartásában ezeknek az információknak kell szerepelniük:

a) az a tagállam, amelyből a termékeket feladták vagy elfuvarozták, valamint a termékek feladásának vagy fuvarozásának az időpontja;

b) annak az adóalanynak a héaazonosító száma, akinek a részére a termékeket szánják, amelyet az a tagállam állított ki, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák;

c) abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák, a raktár üzemeltetőjének héaazonosító száma, annak a raktárnak a címe, ahol a termékeket érkezéskor tárolják, valamint a termékek raktárba való beérkezésének időpontja;

d) a raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége;

e) vevő helyettesítése esetén az új vevő héaazonosító száma;

f) az értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a teljesítésének időpontja, továbbá a beszerző héaazonosító száma;

g) ha a vevői készletre vonatkozó feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint ennek a feltételnek a megnevezése és a feltétel nem teljesítésének időpontja;;

h) termék visszaküldése esetén a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek visszaküldésének időpontja.

2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés a harmadik fél által üzemeltetett raktár esetén is működik, de ebben, a raktárüzemeltető által vezetett nyilvántartásban nem kell szerepeltetni a c), e) és f) pontban említett információkat.

A vásárló vevői készlet nyilvántartásában ezeknek az információknak kell szerepelniük:

Ezzel szemben annak az adóalanynak, akinek a részére vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében termékértékesítés történik, a következő információkat kell szerepeltetni a nyilvántartásában:

a) a vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében termék továbbítását végző adóalany héaazonosító száma;

b) a neki szánt termékek megnevezése és mennyisége;

c) a neki szánt termékek raktárba való beérkezésének időpontja;

d) a részére értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontja;

e) a termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a termékeket az a) pontban említett adóalany utasítására kitárolják a raktárból;

f) a megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek vagy azokat ellopták, vagy az az időpont, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.

Amennyiben valamely esemény hatására – pl. készlet lehívása, más vevő felé történő értékesítés, vevő helyettesítése, készlet visszaküldése, értékesítés harmadik tagállamba stb. – a készletnyilvántartásban valamelyik adat változik, akkor a nyilvántartás vezetésére kötelezett személy köteles ezt az adatot a nyilvántartásban átvezetni.