Érvényes a végrendelet, ha a tanú neve nem olvasható?

Érvényes a végrendelet, ha a tanú neve nem olvasható?
2023. 10. 02., 15:08

A más által írt írásbeli magánvégrendelet érvényességi feltétele két végrendeleti tanú alkalmazása. Előfordulnak olyan esetek, amikor a végrendelet a tanúk olvasható nevét nem, csak az aláírásukat tartalmazza. Érvényes-e a végrendelet, ha a tanú aláírása nem olvasható és a neve az okiratból sem tűnik ki? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az írásbeli magánvégrendelet

Többféle formában is tehető írásbeli magánvégrendelet. Ilyen végrendeletről beszélünk, ha a végrendeletet a végrendelkező elejétől a végéig saját kezűleg írja és aláírja.

Az írásbeli magánvégrendelet másik formája, ha a végrendeletet más írja, és a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében aláírja. Ha pedig már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el. További feltétel, hogy a végrendeletet a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – írják alá.

Érvényes írásbeli magánvégrendelet tenni úgy is lehet, hogy a végrendelkező a saját kezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként közjegyzőnél, végrendeletként feltüntetve, személyesen letétbe helyezi. Ebben az esetben tanúk alkalmazása nem szükséges.

Az írásbeli magánvégrendelet mindegyik típusánál elengedhetetlen, hogy a készítésének ideje az okiratból kitűnjön.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltétele, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el. Ha pedig más által írt írásbeli magánvégrendeletről van szó, akkor a különálló lapok folyamatos sorszámozásán túl szükséges, hogy a végrendelkező és mindkét tanú minden lapot aláírjon.

Ki lehet tanú a végrendelet készítésekor?

Írásbeli magánvégrendelet tanúja lényegében minden nagykorú személy lehet, aki nem cselekvőképtelen, illetve akinek a cselekvőképessége nem korlátozott a tanúkénti közreműködés tekintetében.

Nem lehet a végrendelet tanúja olyan személy, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes. A kiskorú vagy írástudatlan személy sem lehet tanú. Nem lehet tanú a nagykorú személy, ha cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését.

Fontos, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

A tanú személyének azonosíthatósága végrendelet esetén

Időről-időre előkerülnek olyan végrendeletek, amelyeken a tanúk aláírása szerepel, de a tanú neve az aláírás alapján nem olvasható és a név olvasható módon nem került feltüntetésre a végrendeletben, például a tanú aláírása alatt. Ilyenkor gyakran felmerül, hogy érvényes vagy érvénytelen a végrendelet, ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg.

A más által írt írásbeli magánvégrendelet esetén a tanúk alkalmazását azért írja elő a jogszabály, hogy megállapítható legyen, hogy a végrendelet valóban az örökhagyótól származik-e. A végrendeleti tanúk fontos szerepe, hogy a végrendelkező személyét és az általa való aláírást azonosítani tudják. Tehát vita esetén ők tudják tanúsítani, hogy a végrendelkező a végrendeletet előttük írta alá vagy a korábban aláírt végrendeleten található aláírást saját magáénak elismerte.

A törvény ugyanakkor nem támaszt semmilyen feltételt a tanú aláírásának formájával kapcsolatban. Így nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a tanúnak olvashatóan kell aláírnia a végrendeltet vagy a tanú nevét a végrendeletben azonosítható módon is fel kell tüntetni. A végrendeleti tanú aláírásával kapcsolatban mindössze annyi az elvárás, hogy a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ez azonban lehet olvasható vagy nem olvasható aláírás is.

A bírósági gyakorlat szerint nem befolyásolja a végrendelet alaki érvényességét, ha a tanú személye a végrendeletből nem tűnik ki, azaz aláírása nem olvasható és a neve olvashatóan az okirat más részében sem szerepel. Ilyen esetben a bíróság bizonyítást folytathat le a tanú személyére vonatkozóan. Amennyiben a bizonyítás eredménytelen, abban az esetben már lehet szó a végrendelet érvénytelenségéről.

A végrendeleti tanú nevének azonosítható módon való feltüntetése azért fontos, hogy a tanúk személye ne lehessen vitás. Így jogvita esetén elkerülhető az erre vonatkozó bizonyítás.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS