Építőipari alapanyagok: szigorodó szabályok fékezhetik a drágulást

2021. 07. 20., 15:30

Az erőteljesen növekvő építőipari alapanyagárak további megugrását adminisztratív eszközökkel is igyekszik megfékezni a szabályozó. Kiviteli regisztráció, EKAER bejelentés, extra bányajáradék és kitermelési előírások léptek életbe a napokban. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.

A globális folyamatok és a hazai kedvezmények rendszere erős nyomást gyakorol az építőipari alapanyagok árára, melyet a kormányzat néhány adminisztratív intézkedéssel igyekszik fékezni a július 8-án megjelent kormányrendelet szerint – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az SM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az építőipari alapanyag gyártó- és forgalmazó cégeknek az alábbi új szabályoknak kell megfelelniük, eleget tenniük:

  • Építőipari nyersanyagok és termékek kivitelére regisztrációs kötelezettség lép életbe
  • Építőipari nyersanyagok és termékek fuvarozására EKAER kötelezettség lép életbe
  • Kiegészítő bányajáradék kerül bevezetésre
  • Minimum kitermelési kapacitás
  • A GVH gyorsított ágazati vizsgálatot indíthat az építőiparban

Az első három intézkedésnek adó vagy adó-jellegű vonzata is van, ezeket részletesen is vizsgájuk az alábbiakban.

1. Építőipari alapanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs kötelezettség

Milyen építőanyagokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A 402/2021. Kormányrendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek (építőanyagok) körét. Ezek többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, cementek, habarcsok, betonok, gyapot és különböző fém alapanyagok.

Milyen építőanyag ügyletekre vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A regisztrációs és bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítésre és kivitelre vonatkozik. Nem vonatkozik ugyanakkor a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.

Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A regisztrációs bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítőkre és külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet bejelentőkre vonatkozik.

Elővásárlási és vételi jog az építőipari alapanyagoknál

A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg. Ezen jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja.

2. EKAER kötelezettség az építőipari alapanyagokra és termékekre

2021. július 9-től bővült az EKAER bejelentésköteles termékek köre: ettől az időponttól be kell jelenteni azokat az építőipari nyersanyagokat és termékeket is, melyek a 403/2021. (VII.8) Kormányrendelet mellékletében szerepelnek.

A rendelet melléklete tételesen felsorolja az EKAER bejelentés-köteles építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek (építőanyagok) körét. Ezek többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, cementek, habarcsok, betonok, egyes faipari termékek, gyapot, különböző fém alapanyagok, fából előre gyártott épület. Az EKAER bejelentés köteles termékek köre nem teljesen azonos az előző pontban említett termékek körével, bár több átfedés is van közöttük.

Az említett termékekre vonatkozóan nem kell biztosítékot nyújtani, csak a regisztrációjuk vált kötelezővé.

3. Kiegészítő bányajáradék az építőipari alapanyagoknál

Kire vonatkozik a kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettség?

A kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettség csak a 2019-ben 3 milliárd forint nettó árbevételt elérő, bányajáradék fizetésére egyébként kötelezett vállalkozásra vonatkozik. Azon társaságok lesznek a járadék megfizetésére kötelezettek, melyek főtevékenységként kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811), kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812), cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végeznek.

Mennyit kell fizetni?

Az kiegészítő bányajáradék fizetésre kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló alapanyag rendeletben meghatározott ára felett köteles az egységár feletti ársávra a 90 százalékos mértékű adót kiegészítő bányajáradékként megfizetni.

Az egyes termékek esetében a nettó árazási küszöbértékek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

  • osztályozott homok 700 forint/tonna,
  • osztályozott kavics 900 forint/tonna,
  • osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
  • természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
  • cement 20 000 forint/tonna.

A bejelentett friss intézkedések több kérdést vetnek fel, érdemes a részletszabályokról adótanácsadóval egyeztetve megvizsgálni az adott vállalkozásra vonatkozó pontos elvárásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS