Építőipari alapanyagok: szigorodó szabályok fékezhetik a drágulást

2021. 07. 20., 15:30

Az erőteljesen növekvő építőipari alapanyagárak további megugrását adminisztratív eszközökkel is igyekszik megfékezni a szabályozó. Kiviteli regisztráció, EKAER bejelentés, extra bányajáradék és kitermelési előírások léptek életbe a napokban. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.

A globális folyamatok és a hazai kedvezmények rendszere erős nyomást gyakorol az építőipari alapanyagok árára, melyet a kormányzat néhány adminisztratív intézkedéssel igyekszik fékezni a július 8-án megjelent kormányrendelet szerint – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az SM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az építőipari alapanyag gyártó- és forgalmazó cégeknek az alábbi új szabályoknak kell megfelelniük, eleget tenniük:

  • Építőipari nyersanyagok és termékek kivitelére regisztrációs kötelezettség lép életbe
  • Építőipari nyersanyagok és termékek fuvarozására EKAER kötelezettség lép életbe
  • Kiegészítő bányajáradék kerül bevezetésre
  • Minimum kitermelési kapacitás
  • A GVH gyorsított ágazati vizsgálatot indíthat az építőiparban

Az első három intézkedésnek adó vagy adó-jellegű vonzata is van, ezeket részletesen is vizsgájuk az alábbiakban.

1. Építőipari alapanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs kötelezettség

Milyen építőanyagokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A 402/2021. Kormányrendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek (építőanyagok) körét. Ezek többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, cementek, habarcsok, betonok, gyapot és különböző fém alapanyagok.

Milyen építőanyag ügyletekre vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A regisztrációs és bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítésre és kivitelre vonatkozik. Nem vonatkozik ugyanakkor a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.

Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A regisztrációs bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítőkre és külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet bejelentőkre vonatkozik.

Elővásárlási és vételi jog az építőipari alapanyagoknál

A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg. Ezen jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja.

2. EKAER kötelezettség az építőipari alapanyagokra és termékekre

2021. július 9-től bővült az EKAER bejelentésköteles termékek köre: ettől az időponttól be kell jelenteni azokat az építőipari nyersanyagokat és termékeket is, melyek a 403/2021. (VII.8) Kormányrendelet mellékletében szerepelnek.

A rendelet melléklete tételesen felsorolja az EKAER bejelentés-köteles építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek (építőanyagok) körét. Ezek többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, cementek, habarcsok, betonok, egyes faipari termékek, gyapot, különböző fém alapanyagok, fából előre gyártott épület. Az EKAER bejelentés köteles termékek köre nem teljesen azonos az előző pontban említett termékek körével, bár több átfedés is van közöttük.

Az említett termékekre vonatkozóan nem kell biztosítékot nyújtani, csak a regisztrációjuk vált kötelezővé.

3. Kiegészítő bányajáradék az építőipari alapanyagoknál

Kire vonatkozik a kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettség?

A kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettség csak a 2019-ben 3 milliárd forint nettó árbevételt elérő, bányajáradék fizetésére egyébként kötelezett vállalkozásra vonatkozik. Azon társaságok lesznek a járadék megfizetésére kötelezettek, melyek főtevékenységként kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811), kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812), cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végeznek.

Mennyit kell fizetni?

Az kiegészítő bányajáradék fizetésre kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló alapanyag rendeletben meghatározott ára felett köteles az egységár feletti ársávra a 90 százalékos mértékű adót kiegészítő bányajáradékként megfizetni.

Az egyes termékek esetében a nettó árazási küszöbértékek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

  • osztályozott homok 700 forint/tonna,
  • osztályozott kavics 900 forint/tonna,
  • osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
  • természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
  • cement 20 000 forint/tonna.

A bejelentett friss intézkedések több kérdést vetnek fel, érdemes a részletszabályokról adótanácsadóval egyeztetve megvizsgálni az adott vállalkozásra vonatkozó pontos elvárásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS