Engedélyezett gazdálkodók: a leggyakoribb kérdések

2019. 03. 01., 03:15

Az engedélyezett vállalkozókkal (AEO) kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdéseket a NAV szakértői foglalták össze.

1. Hol jelezhetem előzetesen, hogy az AEO-kkal történő egyes kockázati információk megosztása tekintetében megállapodást kívánok kötni a vámhatósággal? Hol kaphatok felvilágosítást? 
A NAV KI Vám Főosztálynál a ki.vfo@nav.gov.hu email címen.

2. Mi történik, miután jeleztem a NAV KI Vám Főosztálynál, hogy megállapodást kívánok kötni? 
A NAV KI Vám Főosztály ellenőrzi, hogy a gazdálkodó jogosult-e a megállapodás megkötésére, azaz rendelkezik-e érvényes AEOC, vagy AEOF engedéllyel. Amennyiben igen, úgy felhívja a gazdálkodót a megállapodás beküldésére. A gazdálkodó által aláírtan eredetben beküldött, a 7002/2019. felhívás melléklete szerinti megállapodás a NAV részéről aláírásra, majd annak egy példánya visszaküldésre kerül a gazdálkodó részére.

3. Milyen úton küldjem meg a megállapodást? 
Az aláírt megállapodás kettő darab eredeti példányát a NAV KI Vám Főosztályának kell eljuttatni:

  • postai úton a 1373 Budapest, PF. 561. címre, vagy
  • személyes átadással a NAV KI Vám Főosztály Titkárságán a 1095 Budapest Mester utca 7. IV. emelet címen.

4. Milyen adatokat kell a gazdálkodóra vonatkozó résznél megadnom? 
A gazdálkodó nevét, székhelyét és EORI számát.

5. Ki írhatja alá részemről a megállapodást? 
A képviseletre jogosult személy, akinek a nevét és tisztségét az aláírása alatt fel kell tüntetni

6. Köthetek-e egyedi megállapodást? 
Nem, a NAV minden gazdálkodó esetén ugyanazt a kétoldalú keret-megállapodást köti meg, az átadható kockázati információk köre mindazonáltal eltérő lehet.

7. A megállapodás megkötése azt jelenti, hogy a vámhatóság sosem fog áruátengedést követő ellenőrzést lefolytatni nálam a jövőben? 
Nem, a megállapodás megkötése nem helyettesíti automatikusan az egyes kockázatok felmerülése esetén lefolytatandó vámhatósági ellenőrzéseket.

8. Milyen adatok átadása várható? A NAV minden rám vonatkozó, rendelkezésére álló kockázati információt átad? 
Egyedi jelleggel átadhatók a származó helyzettel, a tarifális besorolással vagy esetlegesen bizonyos vámértéknövelő tényezőkkel kapcsolatos kockázatot magában foglaló információk azon vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli árunyilatkozat esetében, amely tekintetében az érintett gazdálkodó a saját nevében és a saját érdekében járt el. 
A NAV-nak nincs kötelezettsége valamennyi kockázati információ átadására.

9. A kockázati jelzésben átadott információ arra utal, hogy a hatóság jogszabály-sértést észlelt? 
Nem, az átadott információ természeténél fogva csak egy felmerült kockázatot jelez és valamilyen lehetséges problémára hívja fel a figyelmet. A hatóság álláspontja a döntéseiben (határozat, végzés) jelenik meg.

10. Átadásra kerül-e a velem üzleti kapcsolatban állókra vonatkozó kockázati információ? 
Nem, minden esetben csak a megállapodást megkötő gazdálkodó tekintetében adható át bármely információ olyan vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli árunyilatkozat esetében, amely tekintetében az érintett gazdálkodó a saját nevében és a saját érdekében járt el.

11. Milyen csatornán keresztül történik az adatátadás? 
Az adatátadás és egyéb kapcsolattartás a kapcsolattartók között elsődlegesen a Cégkapu útján történik.

12. Az adatátadáshoz szükséges-e számítógépes hozzáférést adni a NAV részére? 
Nem, az adatátadás és egyéb kapcsolattartás a kapcsolattartók között elsődlegesen a Cégkapu útján történik.

13. Milyen gyakorisággal várható a kockázati információk átadása a vámhatóság részéről? 
A kockázati információ átadása egy lehetőség (nem kötelezettség) a vámhatóság részére. Az adatátadások gyakorisága függ a konkrétan felmerült kockázattól, így az minden gazdálkodónál eltérő.

14. Mi a teendő, ha úgy ítélem meg, hogy nem értek egyet a kockázati információban foglaltakkal, vagy ezzel kapcsolatban intézkedés bevezetése nem indokolt? 
A gazdálkodó köteles indokolással tájékoztatni a NAV kapcsolattartóját – legkésőbb az Adatátadást követő 30 napon belül – ha nem ért egyet a kockázati információban foglaltakkal, vagy ha ezzel kapcsolatban intézkedést nem kíván bevezetni.

15. Mit tegyek, ha a kockázati jelzés alapján azt látom, hogy valóban helytelen volt egy vámeljárás? 
Az Uniós Vámkódex 173. cikkének (3) bekezdésében foglaltak alapján nyilatkozattevőként módosíthatja a vámáru nyilatkozatot annak elfogadása napjától számított három éven belül, hogy megfeleljen az áruknak az adott vámeljárás alá vonásával kapcsolatos kötelezettségeinek.

16. Amennyiben nem értek egyet a kockázattal, és nem kezdeményezek módosítást, felmondja a NAV a megállapodást? 
Nem, ilyen automatizmus nincs, de a gazdálkodó köteles indokolással tájékoztatni a NAV kapcsolattartóját – legkésőbb az adatátadást követő 30 napon belül – ha nem ért egyet a kockázati információban foglaltakkal, vagy ha ezzel kapcsolatban intézkedést nem kíván bevezetni. Ezen kötelezettség súlyos megszegése esetén rendkívüli felmondásnak van helye. 
Egyébiránt a hatóság megvizsgálja a gazdálkodói álláspontot, majd dönt az esetlegesen szükséges további intézkedésekről. Amennyiben a gazdálkodó intézkedését a hatóság megfelelőnek ítéli, úgy további intézkedés nem szükséges. Amennyiben azonban egy későbbi ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az átadott kockázat mégis fennállt, úgy lehetőség van a megállapodás megszüntetésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS