EKÁER: január 1-től ismét változik a szabályozás

2020. 09. 17., 10:00

2021. január 1-től módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény EKÁER-re vonatkozó szabályai. Változik például, hogy mely termékek lesznek bejelentés-kötelesek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben.

A részletszabályokat tartalmazó EKÁER rendelet még nem jelent meg, de a törvény változásából a legfontosabb EKÁER változások már körvonalazódnak – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.

Változhat az EKÁER bejelentésre kötelezett termékek köre 2021-től

2021-től csak az EKÁER rendeletben meghatározott termékek esetén kell EKÁER számot kérni. Az bejelentésre kötelezett termékek listája azonban nem feltétlenül azonos a jelenlegi „kockázatos termékek” listájával. Elképzelhető ugyanis, hogy az érintett, bejelentésre köteles termékek listája bővülhet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a vállalkozásoknak minden esetben vizsgálni kell, hogy a szóban forgó, fuvarozott termékek EKÁER kötelesek-e vagy sem.

Az EKÁER rendelet módosításával feltehetően fény derül arra is, hogy milyen esetekben keletkezik majd az EKÁER biztosíték-adási kötelezettség, és miként lehet mentesülni a kockázati biztosíték alól.

Még nem derült ki, változnak-e az EKÁER mentességi összeghatárok

2020-ban EKÁER mentesség vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy termékegység tömege és értéke nem haladja meg a nem kockázatos termék esetében a 2.500 kg-ot és 5 millió forintot, kockázatos termék esetében pedig az 500 kg és 1 millió forintot. Kérdéses, hogy változnak-e és miként ezek az összeghatárok, melyeket több mint 5 éve jelölt meg értékhatárként a szabályozás.

Jelenleg, ha nem kockázatos termékek közúti fuvarozását nem útdíjköteles gépjárművel végzik, nincs EKÁER kötelezettség. Ezzel szemben kockázatos termék esetén minden gépjárművel végzett tevékenység EKÁER köteles. Mivel az EKÁER-köteles termékek köre megváltozhat, úgy az érintett gépjárművekre vonatkozó szabály is módosulhat. Elképzelhető tehát olyan eset is, hogy egy vállalkozásnak 2020-ban nem kell még EKÁER szám, de 2021-ben – amennyiben az EKÁER rendelet ezt előírja – már kelleni fog. Természetesen ennek fordítottja is előfordulhat: amennyiben 2021 a termék nem kerül be a listára, úgy jövőre már nem kell EKÁER számot kérni rá.

Árnyaltabbá válhatnak az EKÁER szankciók

2021-től finomhangolásra kerül a szankcionálásra vonatkozó szabályozás. Eszerint különbséget kell tenni a súlyos kötelezettségszegés és apróbb hiba között.

40 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a kötelezett, aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti. Minden egyéb hiba esetén (pl. adatok elírása, betűk felcserélése, helytelen rendszám, lezárás elmulasztása, helytelen fuvarozás indoka stb.) természetes személy adózó esetében 200 000 forintig, nem természetes személy adózó esetében 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

A látszólagos lazítás mellett a vállalkozások, fuvarozók nem dőlhetnek hátra, figyelniük kell a közeljövőben kihirdetésre kerülő részletszabályokra, másrészt a fokozott ellenőrzésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS