Egyszerűsödik a cégcsoportokon belüli kölcsönnyújtási tevékenység

2020. 03. 04., 13:00

Egy törvénymódosítás növeli a cégcsoportok mozgásterét, lehetővé teszi a felhalmozott tőke cégcsoporton belüli hatékonyabb elosztását, ez által a jövedelmezőség növelését.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) alapján a kölcsönnyújtási, finanszírozási tevékenység alapvetően bankok, pénzügyi vállalkozások által végezhető engedélyköteles tevékenység. A törvény azonban kivételként megengedi, hogy egyéb társaságok a saját forrásaikból ún. csoportfinanszírozási tevékenységet banki vagy pénzügyi vállalkozási engedély nélkül végezzenek.

Így a cégcsoporton belüli társaságok jelentősebb kötöttségek nélkül, a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá nem tartozva nyújthatnak több, akár nagyobb összegű, hosszabb lejáratú kölcsönt egymásnak.

2019. végéig – amennyiben a finanszírozási tevékenység üzletszerűnek minősült – ez a könnyítés a Hpt. szerint a „likviditás biztosítása érdekében" nyújtott kölcsönökre vonatkozott. „Ezt a gyakorlatban mind a kölcsönnyújtó társaságok, mind a hatóságok tágabban értelmezték, azaz nem csak a szűken vett likviditási célú kölcsönnyújtást tekintették engedélyhez nem kötött tevékenységnek”  – hangsúlyozta Póczak Ferenc, a Deloitte adópartnere.

A jogalkotó a gyakorlatnak és a társaságok igényeinek megfelelően 2019. végétől úgy bővítette ki a törvényi definíciót, hogy az jelenleg már a likviditási célú kölcsönökön túl magában foglalja az úgynevezett allokációs célú” kölcsönöket is. E módosítás növeli a cégcsoportok mozgásterét, lehetővé teszi a felhalmozott tőke cégcsoporton belüli hatékonyabb elosztását, ez által a jövedelmezőség növelését.

A Magyarországról végzett csoportfinanszírozás a kedvező szabályozási környezet miatt eddig is népszerű volt a multinacionális és magyarországi cégcsoportok körében. A fenti törvénymódosítás pedig elősegítheti, hogy e tevékenység még szélesebb vállalati körben elterjedjen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS