Egy törvénymódosítás növeli a cégcsoportok mozgásterét, lehetővé teszi a felhalmozott tőke cégcsoporton belüli hatékonyabb elosztását, ez által a jövedelmezőség növelését.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) alapján a kölcsönnyújtási, finanszírozási tevékenység alapvetően bankok, pénzügyi vállalkozások által végezhető engedélyköteles tevékenység. A törvény azonban kivételként megengedi, hogy egyéb társaságok a saját forrásaikból ún. csoportfinanszírozási tevékenységet banki vagy pénzügyi vállalkozási engedély nélkül végezzenek.
Így a cégcsoporton belüli társaságok jelentősebb kötöttségek nélkül, a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá nem tartozva nyújthatnak több, akár nagyobb összegű, hosszabb lejáratú kölcsönt egymásnak.
2019. végéig – amennyiben a finanszírozási tevékenység üzletszerűnek minősült – ez a könnyítés a Hpt. szerint a „likviditás biztosítása érdekében" nyújtott kölcsönökre vonatkozott. „Ezt a gyakorlatban mind a kölcsönnyújtó társaságok, mind a hatóságok tágabban értelmezték, azaz nem csak a szűken vett likviditási célú kölcsönnyújtást tekintették engedélyhez nem kötött tevékenységnek” – hangsúlyozta Póczak Ferenc, a Deloitte adópartnere.
A jogalkotó a gyakorlatnak és a társaságok igényeinek megfelelően 2019. végétől úgy bővítette ki a törvényi definíciót, hogy az jelenleg már a likviditási célú kölcsönökön túl magában foglalja az úgynevezett “allokációs célú” kölcsönöket is. E módosítás növeli a cégcsoportok mozgásterét, lehetővé teszi a felhalmozott tőke cégcsoporton belüli hatékonyabb elosztását, ez által a jövedelmezőség növelését.
A Magyarországról végzett csoportfinanszírozás a kedvező szabályozási környezet miatt eddig is népszerű volt a multinacionális és magyarországi cégcsoportok körében. A fenti törvénymódosítás pedig elősegítheti, hogy e tevékenység még szélesebb vállalati körben elterjedjen.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.