Egyre kevesebb a szabálytalanság a Balatonnál

2021. 09. 22., 16:30

Két évvel ezelőtt még minden negyedik, idén már csak minden hatodik balatoni vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot a NAV munkatársai. Az előre meghirdetett akciósorozat után eddig mintegy 34 millió forint bírságot szabott ki a hivatal a szabálytalanságok kapcsán. Még tart az eredmények feldolgozása.

A nyáron a balatoni forgalom újra felélénkült, a NAV revizorai idén is ellátogattak a térség népszerű helyszíneire. Júliusban és augusztusban a vendéglátóhelyeket, a strandokon árusítókat és a szálláshely-szolgáltatókat ellenőrizték.

A revizorok többek között a nyugta- és számlaadást, az alkalmazottak bejelentését, az online pénztárgépek szabályos használatát és a készpénzkészlet kezelését vizsgálták, csaknem kétezer alkalommal. Bár Adótraffipax rovatában a hivatal idén is előre jelezte a balatoni akciót, tehát az adózókat nem érte váratlanul az ellenőrök megjelenése, az ellenőrzések 15 százalékánál mégis találtak szabálytalanságot.

A mintegy 300 mulasztás kétharmadánál a nyugtaadás maradt el, 67 vállalkozó pedig feketén foglalkoztatta alkalmazottjait. 11 esetben az online pénztárgépet nem használták megfelelően vagy jövedéki szabályokat sértettek a kereskedők.

A súlyosan mulasztók utólagos adóellenőrzésekre is számíthatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS