Döntött az Európai Bíróság: uniós jogot sért az adóhatóság gyakorlata a behajthatatlan követelések áfájához kapcsolódó visszaigénylések kapcsán

2021. 03. 12., 16:55

Az Európai Bíróság döntése értelmében elévülésre hivatkozással nem tagadhatja meg az adóhatóság a behajthatatlan követelésekre eső áfa-kiutalását azon az alapon, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek már 5 éven túliak, miközben a követelések behajthatatlanná válása 5 éven belül következett be.

Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt időszakban a magyar adózás egyik legfelkapottabb témája a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylésének a lehetősége. Egyrészt, mivel korábban az Áfa törvény az EU jogba ütköző módon nem tette lehetővé a behajthatatlanná vált követelések áfa összegének visszaigénylését, másrészt, a COVID-19 pandémia következtében kialakult gazdasági válságban a behajthatatlan követelések áfája nagymértékben javíthatja a vállalkozások likviditását is.

2020. január 1-jétől az Áfa törvény az EU Bíróságának közelmúltban megjelent döntései nyomán szigorú feltételek mellett, de lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a behajthatatlan követelésükre eső áfát a költségvetéstől visszakérjék. A szabályozás egyik lényeges sarokpontja, hogy az áfa visszaigénylésére csak olyan esetekben van lehetőség, ahol a behajthatatlanná vált követelés alapjául szolgáló ügylet teljesítési időpontja 2015. december 31. napját követő időpontra esik. Ugyanakkor, a 2016. január 1-ét megelőző teljesítési idejű követelések esetén az adózók az Áfa törvény értelmében ettől a lehetőségtől elesnek, nem jogosultak a behajthatatlanná vált követeléseik visszaigénylésére.

„A 2016. január 1. napját megelőzően teljesített ügyletek esetén az adózók az EU jogra hivatkozással 2020. augusztus 10. napjáig benyújtott speciális kérelem keretében kezdeményezhették az adóhatóságtól a behajthatatlan követelések áfa összegének visszaigénylését. Számos adózó élt is ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor az adóhatóság az adózók által előterjesztett igényérvényesítések kapcsán az elévülést rendkívül megszorító módon értelmezve sorra utasította el az adózók kérelmét, arra hivatkozással, hogy a követelések alapjául szolgáló számlák eredeti teljesítési időpontjai már elévültek, függetlenül attól, hogy a követelések viszont elévülési időn belül váltak csak behajthatatlanná” – mutatott rá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy az adóhatóság az ügyletek teljesítésétől számított 5 éves elévülési időn belül adta vissza az áfát, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a magyar fizetésképtelenségi eljárás sajátosságaiból eredően a követelések behajthatatlanná válása ezen 5 éves elévülési időszaknál általában hosszabb időt vesz igénybe.  Ez az adóhatósági gyakorlat különösen azokban az esetekben lehetetlenítette el az áfa visszaigénylését, amikor a követelés behajtására irányuló végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás(ok) elhúzódása miatt az 5 év már eltelt.

2020 augusztusában ugyanakkor az eljáró közigazgatási bíróság egy konkrét folyamatban lévő peres eljárásban tette fel a kérdést az Európai Bíróságnak, hogy vajon ez az adóhatósági gyakorlat összhangban áll-e az uniós joggal. Az ügyben a bíróság a közelmúltban végzés formájában hozott precedens értékű döntést.

„Az Európai Bíróság által közzétett döntés értelmében a magyar adóhatóság gyakorlata sérti a közösségi jogot, ugyanis az elévülési időt a követelések végleges behajthatatlanná válásától, azaz a legtöbb esetben a végrehajtás és a felszámolási eljárások sikertelen befejezésétől kell számítani. Ettől eltérő értelmezés ugyanis az EU jogba ütközik, mivel az adózónak olyan áfát kell a költségvetés felé megfizetnie, amelyet a vevője soha nem fizetett meg a részére" – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának partnere.

„Az Európai Bíróság döntése nem csak a korábbi szabályok alapján beadott kérelmekkel visszaigényelt áfa visszatérítéseket érinti, hanem az Áfa törvény 2020. január 1-jétől hatályos rendelkezéseire is hatással lehet. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis többek között csak akkor lehet kezdeményezni a behajthatatlanná vált követelések áfa összegének visszaigénylését, ha a felszámolás megkezdésétől számítva legalább 2 év eltelt a követelés behajthatatlanná válását igazoló dokumentum kiállításakor. Így jelenleg is előfordulhat olyan helyzet, hogy a felszámolás megindításától számított 2 év már az 5 éves elévülési határidőn túlra esik” – foglalta össze a döntés várható következményeit dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes csoportjának adóperes szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS