Jelentősen megnőhet azon vállalkozások száma, amelyek adónemet váltanak és a kisvállalkozási adót (KIVA) választják az októberben benyújtott adócsomag könnyítései révén. Kiknek lehet előnyös a KIVA és ki választhatja?
2021. január 1-jétől a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken a kisvállalati adó mértéke, a kormány áprilisi döntése értelmében. Az októberben benyújtott adócsomag pedig további könnyítéseket fogalmaz meg az egyszerűsített adónem tekintetében: a bevételi értékhatárt a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépésit pedig háromról hatmilliárd forintra javasolják növelni. A NAV nyilvántartásában jelenleg több mint 52 ezer KIVÁ-s cég szerepel, de az összeghatárok ilyen mértékű emelkedése miatt ez a szám jelentősen megnőhet az előzetes várakozások alapján.
Miért lehet jó egy vállalkozásnak a KIVÁ-t választani?
A KIVA egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 1,5 százalékos a szakképzési hozzájárulást és a 9 százalékos társasági adót. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetések tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos adókulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Gyakorlatilag csak a személyi jellegű kifizetések összege után kell az adót megfizetni, ha nincs osztalékfizetés, vagy a társaság tőkéjének a tulajdonoshoz történő visszajuttatása, és a mérlegben kimutatott készpénzállomány szintje is alacsony. Az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított, vagyis a ki nem osztott nyereséget ne terhelje adókötelezettség, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.
Ki dönthet úgy, hogy a KIVÁ-t választja?
A KIVA választására jogosultak köre meglehetősen széles. Alanya lehet – többek között – egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, amennyiben beleférnek a jogszabály által meghatározott határértékekbe.
„A legnagyobb buktatót a KIVA választásánál általában az jelenti, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen kell figyelembe venni. Ezért fontos körültekintően megvizsgálni a jogosultságot, az áttérés minden esetben egyedi mérlegelést igényel” – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Év közben is lehet váltani
A KIVA különösen előnyös lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Érdemes továbbá hatástanulmányt készíteni és modellezni a KIVA alatti adókötelezettséget az adott vállalkozás számára legoptimálisabb adózási rendszer kiválasztásához. Tekintettel arra, hogy az adóalanyiság választásának NAV-hoz történő bejelentése év közben is bármikor megtehető, az előnyök-hátrányok mérlegelését követően, akár év közben is választható a KIVA.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.