Az esetleges megtorlással szemben is magasszintű védelmet nyújt majd a visszaélést bejelentőknek az EU Tanácsa által elfogadott új irányelv. A jogszabály értelmében a köz- és magánszervezetekben is ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csatornákat a hatóságok felé. Ugyanezt a célt szolgálja a tisztviselők kiképzése a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.
A hitelesített csalás-vizsgálók szervezete (ACFE, Association of Certified Fraud Examiners) tanulmánya szerint a 2020-ban elkövetett vállalati csalások összesen több mint 3,6 milliárd dollár veszteséget okoztak a szervezeteknek. Mivel az esetek pedig általában felderítetlenek maradnak, a visszaélések évente ennek akár többszörösét is elérhetik, a céges bevételek 5 százalékát is felemészthetik.
A visszaélési esetek könnyebb felderítését segítené az Európai Unió által bevezetett lokalizációs szabályozás, amelynek értelmében nem csak a nagyvállalatoknak, de a kkv szektornak is fel kell készülnie az új jogszabállyal járó kötelezettségekre.
A direktíva értelmében ugyanis 2021. december 17-étől a 250 főt elérő szervezeteknél kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszerek használata. Két további év elteltével pedig a minimum 50 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő cégekre is kiterjednek majd azok a jogszabályok, amelyek a szervezetek számára előírják a bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó kötelezettségeket.
Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az olyan személyek védelme érdekében, akik a magánélet és a személyes adatok területén tesznek bejelentést. A tagállamoknak törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell hozniuk, hogy megfeleljenek a direktívának. Ennek értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létrehozni, illetve biztosítani kell ezek kialakítást.
Közeleg a határidő, de hogy állnak a tagállamok?
A Deloitte annak feltérképezéséről készített körképet, mennyire felkészültek az uniós tagországok a direktívának való megfelelésre. Magyarországon még nem tettek lépéseket az irányelv végrehajtására, illetve a 2021 évi őszi törvényalkotási program sem utal előrelépésre a témában. Nincs információ a megvalósítás ütemtervéről sem, miként Lengyelországban sem.
Belgiumban a legelején, előterjesztés szintjén jár a jogalkotási folyamat. Csehországban kudarcba fulladt a megvalósításra irányuló törvénytervezet jogalkotási folyamata. A folyamatot elölről kell kezdeni, a 2021. október elején soron következő parlamenti választásokkal. Az újonnan megválasztott parlamenti képviselők nem tudják előterjeszteni a jogszabálytervezetet az EU által megszabott határidő előtt.
Olaszországban áprilisban került napirendre a téma, az értesülések szerint folyik a törvénytervezet kidolgozása. Hivatalosan még nem tettek közzé javaslatot, a munka zárt ajtók mögött történik.
Franciaországban az igazságügyi minisztérium nyilvános konzultációt kezdeményezett. Szintén a törvénytervezet kidolgozásánál tart Németország, ahol a szövetségi igazságügyi és gazdasági minisztérium az irányelv végrehajtásának mértékéről nem tud megállapodni.
Bár Hollandiában még tavaly nyáron nyújtották be a jogszabálytervezeteket, továbbra sem világos, mikor fogják elfogadni a végrehajtási jogszabályokat. Spanyolországban az igazságügyi tárca szakbizottsága nemrég tett vállalást arra, hogy december elején jóvá is hagyhatják majd a tervezetet.
A finn igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre a folyamat menedzselésére.
Dánia az első, ahol már elfogadták az EU direktívára hozott törvénytervezetet. A kormány még februárban benyújtotta a visszaélést bejelentők védelméről szóló törvény tervezetét, melyet június 24-én fogadtak el, ezzel Dánia az első olyan ország, ahol a végére értek a jogalkotási folyamatnak. A bevezetést decemberre tervezik.
Svédországban is előterjesztették már a súlyos kötelességszegést jelentő alkalmazottak megtorlások elleni védelméről szóló törvényt. A javaslatot 2021. május 20 -án, a kormányhatározat napján, a Foglalkoztatási Minisztérium hivatalos sajtótájékoztatóján ismertették.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy nagy lehet majd az év végi hajrá a direktíva ügyében. A Deloitte szakértői folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket és beszámolnak az aktualitásokról.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.