Csökken a kereskedők profitja az új különadó miatt? – Nem lehet az élelmiszerbeszállítókra egyoldalúan áthárítani a kieső részt

2020. 05. 06., 17:35

Egy új kormányrendelet védi az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején. Ennek alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

Mi változik az új különadó miatt?

Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló tíz legnagyobb kereskedelmi lánc közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót. Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek ún. franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük.

„A külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok a náluk kapható élelmiszerek közül több esetben (friss zöldség, gyümölcs, hús, pékáru, tejtermékek) az árak viszonylag alacsonyan tartásával igyekeznek a vevőket a boltba vonzani. Gyakran előfordul, hogy ilyen esetekben a kereskedő haszonkulcsa csak néhány százalék. Ebből kellene mostantól kigazdálkodni a 2,5 százalékos plusz adóterhet” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Válaszút előtt a kereskedők

A társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét.

Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerző munkatársakra hárulhat, akiknek az lesz a feladata, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva, hogy az új adó miatt akár kevesebb, mint a felére vagy harmadára csökkenjen a nyereségük.

Élelmiszerbeszállítókon nehéz lesz spórolni

A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben. Különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek tekintetében. Többek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény.

Most a kormány e szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő

  • nem csökkentheti egyoldalúan az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, és
  • nem is fenyegetheti a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja a fogyasztó felé akciósként hirdetendő termékek közül.

„Az üzleti folyamatok és a vállalati kultúra változásával a nagyobb kereskedők ma már elsősorban nem az árak leszorítására törekszenek az élelmiszerbeszállítókkal való tárgyalások során, hanem partnernek tekintik őket, közös éves üzleti tervet dolgoznak ki velük a termékskálára, minőségre és értékesítési mennyiségre. A különadó bevezetése által okozott többletköltség azonban részben új helyzetet teremt ezekben az üzleti kapcsolatokban. Az elmúlt hetekben mi is hallottuk néhány beszállítói ügyfelünktől, hogy a kereskedők egy része a kelleténél erélyesebben próbált fellépni velük szemben a beszerzési ár csökkentése érdekében. Az új szabály a beszállítókra történő hasonló nyomásgyakorlás lehetőségét zárja ki. Ennek az is az üzenete, hogy a kereskedők ne hárítsák át a különadó egy részét sem az élelmiszerbeszállítóikra” – tette hozzá dr. Laczka.

A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS