Egy új kormányrendelet védi az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején. Ennek alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.
Mi változik az új különadó miatt?
Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló tíz legnagyobb kereskedelmi lánc közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót. Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek ún. franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük.
„A külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok a náluk kapható élelmiszerek közül több esetben (friss zöldség, gyümölcs, hús, pékáru, tejtermékek) az árak viszonylag alacsonyan tartásával igyekeznek a vevőket a boltba vonzani. Gyakran előfordul, hogy ilyen esetekben a kereskedő haszonkulcsa csak néhány százalék. Ebből kellene mostantól kigazdálkodni a 2,5 százalékos plusz adóterhet” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Válaszút előtt a kereskedők
A társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét.
Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerző munkatársakra hárulhat, akiknek az lesz a feladata, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva, hogy az új adó miatt akár kevesebb, mint a felére vagy harmadára csökkenjen a nyereségük.
Élelmiszerbeszállítókon nehéz lesz spórolni
A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben. Különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek tekintetében. Többek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény.
Most a kormány e szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő
„Az üzleti folyamatok és a vállalati kultúra változásával a nagyobb kereskedők ma már elsősorban nem az árak leszorítására törekszenek az élelmiszerbeszállítókkal való tárgyalások során, hanem partnernek tekintik őket, közös éves üzleti tervet dolgoznak ki velük a termékskálára, minőségre és értékesítési mennyiségre. A különadó bevezetése által okozott többletköltség azonban részben új helyzetet teremt ezekben az üzleti kapcsolatokban. Az elmúlt hetekben mi is hallottuk néhány beszállítói ügyfelünktől, hogy a kereskedők egy része a kelleténél erélyesebben próbált fellépni velük szemben a beszerzési ár csökkentése érdekében. Az új szabály a beszállítókra történő hasonló nyomásgyakorlás lehetőségét zárja ki. Ennek az is az üzenete, hogy a kereskedők ne hárítsák át a különadó egy részét sem az élelmiszerbeszállítóikra” – tette hozzá dr. Laczka.
A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.