A sorozat első részében bemutattuk, hogy ki és milyen okokból indíthat törvényességi felügyeleti eljárást egy céggel szemben. Hogyan zajlik a cégek törvényességi felügyeleti eljárása? Milyen intézkedéseket hozhat a céggel szemben a cégbíróság? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A cégek törvényességi felügyeleti eljárása hivatalból vagy kérelemre indulhat. Ha az eljárás kérelemre indul, akkor a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A kérelem benyújtását követően a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
A kérelmező mindaddig visszavonhatja a kérelmét, amíg az eljárás be nem fejeződik. A kérelem visszavonása nem garancia arra, hogy nem kerül sor a törvényességi felügyeleti eljárásra. Ugyanis a cégbíróság ebben az esetben az eljárást hivatalból is megindíthatja, ha annak feltételei fennállnak.
A cégek törvényességi felügyeleti eljárása során a cégbíróság a kérelmezőt, és a cég képviselőjét, tagját személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A cégbíróság az eljárás során hivatalból is folytathat bizonyítást. Ennek keretében beszerezheti az írásbeli bizonyítékokat, és tisztázhatja azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.
Az eljárás kezdetén a cégbíróság írásban megkeresi az érintett céget, és közli, hogy a cég mely jogszabálysértése adott okot az eljárásra. A cégbíróság egyben felhívja a céget, hogy nyilatkozzon, vitatja-e a jogsértés elkövetését. Amennyiben nem vitatja, úgy a törvénysértő állapot megszüntetésére szólít fel. Az érintett cég számára 30 nap áll rendelkezésre a nyilatkozata megtételére és a törvénysértő állapot megszüntetésére. Ez a határidő kérelemre legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn, a kérelmet elutasítja. Ha pedig a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a törvénysértő állapot megszüntetésre került, a cégbíróság az eljárást megszünteti.
Amennyiben a cég a törvényes működését a cégbíróság felhívására nem szünteti meg, akkor a cégbíróság különböző intézkedéseket tehet a jogszabálynak megfelelő működés helyreállítása érdekében.
– A cégbíróság 100 000 forinttól 10 millió forntig terjedő pénzbírsággal sújthatja a céget, vagy a cég vezető tisztségviselőjét. A vezető tisztségviselőt akkor lehet bírságolni, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot.
– A cégbíróság megsemmisítheti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot. Szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írhatja elő.
– Arra is lehetőség van, hogy a cégbíróság összehívja a cég legfőbb szervét, ha a cég törvényes működése ily módon előreláthatólag helyreállítható. E feladat végrehajtására a cégbíróság megfelelő személyt vagy szervezetet is kirendelhet a cég költségére.
– Ha a törvénysértő helyzet amiatt áll fenn, hogy a cégjegyzékben jogszabálysértő adat szerepel, akkor az ilyen adatot a cégbíróság hivatalból is törölheti a cégjegyzékből. Erre akkor kerülhet sor, ha a cég nem tesz eleget az adattal kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének.
– Ha a törvényes működés helyreállítása más módon nem biztosítható, akkor a cégbíróság legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendel ki a céghez. Felügyelőbiztos olyan a cégtől független, arra alkalmas személy lehet, aki állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szerepel és a megbízást elfogadja. Lehet például ügyvéd, könyvvizsgáló, közvetítő, igazságügyi szakértő. – A felügyelőbiztos feladata a cég törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. Feladatkörét a cégbíróság jelöli ki.
Az intézkedésre okot adó körülménytől és a törvénysértés súlyától függően dönt arról a cégbíróság, hogy mely intézkedést alkalmazza. Több intézkedés egyidejűleg is alkalmazható, és a pénzbíráság többször is kiszabható.
Ha a cég a törvényes működését nem állítja helyre, és a jogszerű működés helyreállítása érdekében a cégbíróság által tett intézkedések is eredménytelenek, akkor ez végeredményben a cég megszűnéséhez vezet.
Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, és a céget egyben megszűntnek nyilvánítja. A cégbíróság ilyen esetben kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben ennek jogszabályi feltételei adottak. Ha felszámolásra vagy kényszertörlési eljárásra nem kerülhet sor, akkor a cégbíróság e tényről az adóhatóságot értesíti és gondoskodik a cég cégjegyzékből történő törléséről.
A cégbíróság nem minden esetben köteles intézkedéseket tenni a törvényes működés helyreállítására, mielőtt a céget megszűntnek nyilvánítaná. Ha ugyanis a cégnek küldött felhívás után vagy az első intézkedésének eredménytelenségét követően úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre, akkor a céget megszűntnek nyilváníthatja.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.