Bizalmi vagyonkezelés: lement hullám, mit mutatnak a számok?

2023. 10. 06., 10:40

Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda helyzetértékelése.

Fokozatosan alakult ki Magyarországon is az igény arra, hogy a tulajdonjog gyakorlását át lehessen engedni harmadik személyek részére úgy, hogy közben a vagyon kedvezményezettje gazdasági értelemben ne változzon meg. Erre reflektálva vezette be 2014-ben az új Polgári Törvénykönyv – angolszász mintára – a bizalmi vagyonkezelés (bvk) intézményét, majd néhány évvel később a némileg komplexebb irányítási és ellenőrzési rendszerrel felszerelt vagyonkezelő alapítványokat. Kezdetben bátortalanul, de aztán egyre nagyobb határozottsággal kezdtek foglalkozni vagyonos magyar családok ezekkel a lehetőségekkel és állították fel vagyonkezelési struktúráikat.

2023. június 6-án aztán olyan hirtelen löketet kapott a vagyontervezési piac, amilyenről az ezzel foglalkozó tanácsadó cégek legfeljebb csak álmodozhattak. Megjelent ugyanis a Parlament honlapján az éves adósaláta törvény tervezete, amely időkorláthoz kötötte a vagyonkezeléshez kapcsolódó egyik legnagyobb adóelőnyt, a vagyon adómentes felértékelésének a lehetőségét. Mire a becsapódást követően elült a por, a jogszabályt (némi módosítással) a Parlament is megszavazta. Az immáron elfogadott törvény alapján a vagyontervezésben gondolkodóknak végül szeptember 11-éig maradt lehetőségük a régi adószabályok szerint létrehozni bvk-t és/vagy vagyonkezelő alapítványt. Ez nagy rohamot indított el a vagyonos családok körében.

Mit mutatnak a számok?

A Magyar Nemzeti Bank bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról vezetett nyilvántartása nem nyilvános, ezért onnan adatokat a bizalmi vagyonkezelések számáról (és az abban résztvevő személyekről) nem lehet lekérni. „A NAV által vezetett adóalany-nyilvántartás azonban már sokat elárul. Június 6-án nagyságrendileg 600 bvk volt bejegyezve ebben az adatbázisban, míg ez a szám mára közel 40%-kal nőtt. Ráadásul a szeptember 11-éig beadott vagyonkezelések jó része mostanáig még nem is kapta meg az adószámot. A várakozások szerint a nyári hullámnak köszönhetően közel három hónap alatt megduplázódott a bizalmi vagyonkezelések száma – amiből csak a saját irodánk 77 új bvk-val vette ki a részét” – mondta Hosszú Péter ügyvéd, adótanácsadó.

Szintén jelentősen megugrott a vagyonkezelő alapítványok iránti érdeklődés. „A nyilvánosan elérhető adatok alapján a 600 milliós tőkekövetelmény ellenére Budapesten ezen időszak alatt 20 új magánalapítvány keletkezett - ebből irodánk hármat jegyeztetett be. Ez – figyelembe véve a vagyonkezelő alapítványok komplexitását – komoly számnak mondható” – emeli ki az ügyvéd.

Adókijátszás vagy sem?

Számos, a nyári bvk-hullámot kísérő sajtómegnyilvánulás az addig igénybe vehető vagyontervezési lehetőséget az adókijátszással azonosította. De mi is ebből az igazság?

A nyáron létrehozott bvk-k egy olyan adóelőnyt használtak ki, amelyet a jogalkotó – akarva vagy akaratlanul, de – már évekkel ezelőtt megteremtett. Itt tehát nem egy új lehetőségről volt szó, az adókedvezmény bezárulásának közeledte csupán felgyorsította a bvk-k iránti igényt azoknál a személyeknél és családoknál, akik eleve nyitottak voltak arra, hogy családi vagyonukat egy modernebb, komplexebb és több flexibilitást biztosító jogi megoldásba tereljék.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelés által nyújtott adóelőnyöknek meg kell felelniük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének” – emeli ki a Jalsovszky szakértője. Azaz az olyan szereplőknek, akik a bizalmi vagyonkezelést nem az alapcél megvalósítása (azaz a családi vagyon hosszútávú egyben tartásának és a professzionális, esetenként a családtagok befolyásától mentes vagyonkezelésének biztosítás) érdekében, hanem elsődlegesen az adóelőny kiaknázására hozták létre, komolyan főhet a feje egy adóvizsgálat során. Így például az, ha valaki szeptember 1-jén a cégét bvk-ba helyezte, majd azt október során eladja és az így adómentesen felértékelt vagyont röviddel ezután (egy-két éven belül) nagyobb részben vagy teljes egészében kiosztja a kedvezményezetteknek, aligha teljesíti a bizalmi vagyonkezelés eredeti rendeltetését. Ezek a személyek, illetve az ilyen struktúrák kedvezményezettjei jó eséllyel eleshetnek az egyébként jogtechnikailag őket megillető adókedvezményektől.

Komplex vagyonrögzítési szabályok alakultak ki

A nyári bvk-bomba lehetővé tette, hogy a nemzetközi mintákhoz és az akár több évszázados gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is elkezdjenek kialakulni a komplex családi vagyonkezelési gondolatok. Az így létrehozott struktúrák legtöbbjének valós célja, hogy a családi vagyon előre lefektetett (de később akár flexibilisen változtatható) rendben kerüljön továbbadásra a második és a harmadik generáció részére.

Egyes esetekben a vagyonkezelési struktúrák a generációváltást lehetővé tevő családi nagytanács működésének alapjait rakták le. Más esetekben komolyan átgondolt vagyonfelosztási és kifizetési elvek kerültek lefektetésre, amelyek figyelembe veszik, hogy a családban ki képes a vagyon fölötti tényleges, tulajdonosi szemléletű rendelkezésre és ki az, akit csak a vagyon hozamából érdemes részesíteni. Egyes családok a vagyon mérete miatt „beruházási tanácsot” hívtak életre, mások vagyongondnokokat jelöltek ki – akár az üzlettársaik, akár egy intézményes vagyonkezelő szervezet személyében. És szinte minden vagyonkezelési megállapodás tartalmaz valamilyen rendelkezést a vagyonrendelői jogok átadására és helyettes vagyonkezelő jelölésére – ezek a rendelkezések funkciójuknak megfelelően a vagyonrendelő halála esetén nyernek értelmet.

Összegzés

A nyári bvk-bomba láthatóan kellő motivációt adott a vagyonosabb családoknak arra, hogy rendezzék a sok esetben régóta húzódó vagyonátörökítési kérdéseiket. Bár az idő rövid volt, és sok helyen feltehetőleg nem a végleges szabályrendszer épült ki, számos izgalmas, komplex, a vagyonkezelés intézményének több évszázados hagyományaihoz méltó vagyonkezelési és vagyonátörökítési megoldás született.

„Mindazonáltal a bizalmi vagyonkezelés lehetősége nem zárul be azok számára sem, akik lemaradtak a nyári hullámról. A bvk keretén belül továbbra is egy nagyon flexibilis családi vagyonátörökítési rendszer alakítható ki. Ráadásul ezeknek a struktúráknak az adózása továbbra is rendkívül előnyös - hiszen a bvk a pénzügyi eszközeinek hozamát nem köteles leadózni, ráadásul a bvk vagyona tbsz-re (tartós befektetési számlára) tehető, és a vagyonfelértékelés lehetősége sem zárult be teljesen, az pusztán feltételekhez lett kötve” – zárja Hosszú Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS