Az év végéig marad a SZÉP Kártya kedvező adózása

2021. 06. 11., 15:15

A Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltatói támogatás után a munkáltatónak év végéig csak 15 százalék személyi jövedelemadót (Szja) kell fizetni, mivel szociális hozzájárulási adó (Szocho) sem merül fel. A munkabérhez viszonyítva ez azonos nettó értékre számítva 35 százalékos megtakarítást jelent a munkáltató részére – közölte a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég.

„A napokban megjelent kormányrendelet értelmében a SZÉP Kártyára kedvező adózás mellett a második félévben is magasabb összegű rekreációs keretösszeg utalható – magyarázza Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadási partnere. – Ez azt jelenti, hogy a fenti kedvezmények mellett költségvetési szerv esetén évi 400 ezer forint, minden más munkáltatónál évi 800 ezer forint adható béren kívüli juttatásként.

A keretösszegek a teljes idei évben változatlanok maradnak, azaz

  • szálláshely alszámlájára utalható támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
  • vendéglátás alszámlájára utalható támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
  • szabadidő alszámlájára utalható támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

Változatlan az a szabály is, hogy ha a munkavállaló jogviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg, akkor az adóévben a juttatás keretösszegét az adott munkáltatónál jogviszonyban töltött napokkal kell arányosítani.

Az említett értékhatárokat, vagy a rekreációs keretösszeg egyes alszámláinál meghatározott összegeket meghaladó támogatás „egyes meghatározott juttatásként” adóköteles. A határérték feletti rész 1,18-szorosa után a 15 százalék Szja mellett a 15,5 százalékos Szocho-t is meg kell fizetnie a munkáltatónak.

További változás, hogy mostantól kezdődően az év hátralévő időszakában adott reprezentáció és üzleti ajándékok adózása kedvezőbbé válik. Ezen termékek, szolgáltatások, vagy az üzletfeleknek adott utalványok értékének 1,18-szorosa után csak a 15 százalék Szja-t kell megfizetni, a 15,5 százalékos Szocho-t azonban nem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS