Az egyszerűsített foglalkoztatásra való orvosi alkalmasság

2019. 03. 28., 14:47

Egyszerűsített foglalkoztatás, azaz alkalmi vagy idénymunka esetén ritkán gondolnak a szerződő felek arra, hogy szükség van-e az orvosi alkalmasság véleményezésére, noha több esetben ez kötelező – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.

Először is tekintsük át röviden, hogy milyen típusú egyszerűsített foglalkoztatási formákról lehet szó – kezdődik a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjánakfriss bejegyzése.

Mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Turisztikai idénymunka esetén a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunkáról van szó, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama szintén nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Alkalmi munkáról akkor beszélünk, ha a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, továbbá egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszonyról van szó.

Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló orvosi jellegű, úgynevezett „foglalkoztathatósági vizsgálata” alapvetően nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak, ám a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, bizonyos egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálatot, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó kötelező vizsgálatokat ettől függetlenül el kell végezni.

Kötelező azonban a foglalkoztathatósági vizsgálat akkor, ha az egyszerűsített foglalkoztatásban (a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező) fiatalkorú és idősödő munkavállaló (az, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte) vesz részt. Kötelező ez a vizsgálat akkor is, ha várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anya foglalkoztatásáról van szó.

A foglalkoztathatósági vizsgálatot a munkáltató vagy az idénymunka / alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerülhet sor. A foglalkoztathatósági vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi szolgáltató vagy az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező – háziorvos végzi és ő állítja ki az úgynevezett foglalkoztathatósági szakvéleményt. Ez tartalmazza azt is, hogy milyen típusú korlátozásokkal foglalkoztatható az érintett személy. A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának térítési díja van; ennek mértéke jelenleg 3300 forint/fő.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha például a munkáltató a nyári szabadságolások idejére, kisegítő jelleggel 18 év alatti középiskolásokat vagy nyugdíjasokat szeretne néhány napos alkalmi munkára felvenni, mindenképpen tartsa szem előtt azt is, hogy esetükben kötelező a foglalkoztathatósági szakvélemény (kivéve, ha érvényes munkaköri alkalmassági vélemény áll rendelkezésre).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS