Egy természetes személy áfaalanynak az adóhatósághoz év közben történő, ismételt bejelentkezése adott esetben nem teszi lehetővé, hogy az alanyi adómentesség választása és alkalmazása során úgy járjon el, mint egy tevékenységét év közben kezdő adóalany. Az alanyi adómentesség értékhatárának számítása során számításba kell vennie az adott évben korábban – akár más adószám alatt – teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai ellenértékét – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
Alanyi adómentességet a gazdasági céllal belföldön letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyok választhatnak.
A tevékenységüket kezdő adóalanyok az alanyi adómentességet a tevékenységük megkezdésével, az adóhatósághoz történő bejelentkezésükkel egyidejűleg is választhatják (Áfa tv. 189. §), a már működő adóalanyoknak pedig az év végéig megtett nyilatkozatukkal a következő, teljes naptári évre vonatkozóan van lehetőségük alanyi adómentességet választani (Áfa tv. 190. §) a feltételek fennállása esetén. Az alanyi adómentesség az adóalany döntése alapján a jogutódlás esetét kivéve év közben nem szüntethető meg, továbbá év közben csak akkor szűnik meg az alanyi adómentesség, ha az adóalany az általa teljesített ügyletekkel átlépi a 12 millió forintos értékhatárt (Áfa tv. 191. §).
Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan nem haladja meg a törvényben rögzített felső értékhatárt, a 12 millió forintot.
Ha az adóalany a tevekénységét év közben kezdi meg, a tárgy naptári évi értékhatárra vonatkozó feltételt elegendő időarányosan teljesítenie, vagyis a 12 millió forintnak a tárgyév hátralévő időszakával arányos összegét kell figyelembe vennie. Így például, ha az adóalany 2022. szeptember 1-jén teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, akkor az alanyi adómentesség választásának feltétele, hogy a termékértékesítéseinek szolgáltatásnyújtásainak tárgyévi ellenértéke és ésszerűen várhatóan ne haladja meg a 4 millió forintot.
Természetes személyek esetén előfordulhat, hogy bár az év korábbi szakaszában is végeztek gazdasági tevékenységet, vagyis azt nem év közben kezdik meg, ennek ellenére (év közben) valamilyen okból újra be kell jelentkezniük az adóhatósághoz, ismételten nyilvántartásba vételüket kell kérniük. Erre legtöbb esetben az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásából való, különböző okokból történő törlésével összefüggésben kerül sor, ha a természetes személy a gazdasági tevékenységét a törléstől függetlenül tovább folytatja.
Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Ennek megfelelően egy természetes személy áfaalanyiságát a gazdasági tevékenysége alapozza meg, és az áfaalanyisága független attól, hogy a gazdasági tevékenységet milyen formában (pl. egyéni vállalkozóként, őstermelőként, „adószámos magánszemélyként”) vagy milyen adószám alatt végzi. Ebből fakadóan az áfa szempontjából nem minősül az adóalanyiság megszűnésének, ha például a természetes személy adóalany tevékenysége végzésének formája a fentiek szerint változik (egyéni vállalkozói státusz megszűnése után adószámos magánszemélyként folytatja tevékenységét, illetve fordítva).
Ebből következően a fentiek szerinti esetben az adóhatóságnál év közben újból nyilvántartásba vételét kérő természetes személy adóalany (az újbóli bejelentkezés akár egyéni vállalkozóként, akár más formában történik meg) nem minősül tevékenységet kezdő adóalanynak, nem minősül „új áfaalanynak”. Így az alanyi adómentesség szabályainak alkalmazása kapcsán figyelemmel kell lennie az év korábbi időszakaiban érvényes, alanyi adómentességre vonatkozó választására vagy annak hiányára, és az értékhatár számítása során az év korábbi időszakaiban teljesített termékértékesítéseire, szolgáltatásnyújtásaira. Például, ha az alanyi adómentes egyéni vállalkozót valamilyen okból (akár saját kezdeményezésére) 2022. augusztus 31-én törölték az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, de a tevékenységét tovább folytatja, és erre tekintettel ismételten nyilvántartásba vételét kérte 2022. szeptember 1-jén, az ismételt bejelentkezésnél az alanyi adómentesség választhatóságához és az adott évben még rendelkezésre álló keretösszeg számításához a 2022. január 1. és 2022. augusztus 31. között teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékét is figyelembe kellett vennie, függetlenül attól, hogy azt esetlegesen más adószámon teljesítette. Így ha a 2022. augusztus 31-éig teljesített ügyleteinek összesített ellenértéke elérte vagy meghaladta a 12 millió forintot, a 2022. szeptember 1-jei bejelentkezés során nem volt jogosult alanyi adómentességet választani. Ha összesen 10 millió forint ellenérték fejében teljesített ügyleteket 2022. augusztus 31-éig, akkor az év hátralévő részében 2 millió forint keretösszeg áll rendelkezésére az értékhatár átlépéséig.
Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály,
NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.