Akár el is bukhatják a támogatást az energiahatékonysági pályázatokon nyertes cégek

2022. 06. 08., 11:07

Akár el is bukhatják a vissza nem térítendő támogatást azok a cégek, amelyek energiahatékonysági pályázat segítségével valósítanak vagy valósítottak meg naperőmű beruházást. Azzal, hogy a napelemes rendszerek hálózatra visszatáplálnak, gyakran előfordul, hogy többet termeltek, mint amit elhasználtak, ezáltal jövedelemük képződik. „Ez automatikusan a pályázat feltételeivel ellentétes helyzetet teremt” – hívja fel a figyelmet Lamos Zsolt, az Assix Intersolar ügyvezetője.

Ha nem fordítanak kiemelt figyelmet a naperőművek telepítésekor és a szolgáltatóval történő szerződéskötéskor, könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek az energiahatékonysági pályázaton nyertes cégek. A legfontosabb szabály, hogy minden esetben a saját célú villamosenergia ellátását célzó naperőmű telepítése engedélyezett.

Ez rögtön felvet, egy előre nem tervezet problémát, hogy a klasszikus HMKE rendszerek, hálózatra visszatáplálnak, és a szolgáltató által elérhető szaldó elszámolás miatt, sokesetben csak az éves elszámoláskor szembesülnek azzal, hogy többet termeltek, mint amit elhasználtak, ezáltal bevétel képződik.

A pályázati támogatás visszafizetésének veszélye ellen kétféleképpen tudnak védekezni a cégek. Az egyik, hogy folyamatosan lekövetik hogyan áll az egyenlegük, és ha pluszban vannak, akkor gyorsan elhasználják helyben a többlet energiát.

„Természetesen ez kockázatos, hiszen folyamatos nyomon követést igényel, és mivel igen hatékonyak a modern naperőművek, csak úgy sikerülhet nullán tartani az egyenleget, ha nagyobb energia igényű eszközöket (például hűszivattyús hűtő-fűtő berendezések) működtetnek, vagy elektromos járműveket töltenek naponta” – mutat rá az Assix Intersolar ügyvezetője.

A másik megoldás, hogy úgynevezett Viszwatt védelemmel látják el a rendszert. Ebben az esetben csak a helyben elhasznált energiát tudják hasznosítani, a többi elvész, hiszen így nem tudnak a hálózat irányába az energiát visszatáplálni. Természetesen ez nem túl kedvező, viszont ezzel lehet biztosítani azt, hogy még véletlenül se termeljenek többlet energiát. Ezt a projekt fenntartási időszak alatt kell csak alkalmazni, utána a hagyományos visszatáplálós rendszerként működik tovább a naperőmű.

„Ezekben az esetekben, kettős céllal kérünk szolgáltatói engedélyt az ügyfeleinknek - egyaránt hálózatra visszatápláló és nem visszatápláló rendszer létesítésére, ezzel azt érjük el, hogy a fenntartási idő végén, nem szükséges újra engedélyeztetni a rendszert, nem kell másik szerződést kötni, így nem esnek ki a szaldó elszámolás intézményéből” – javasolja Lamos Zsolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS