Akár el is bukhatják a vissza nem térítendő támogatást azok a cégek, amelyek energiahatékonysági pályázat segítségével valósítanak vagy valósítottak meg naperőmű beruházást. Azzal, hogy a napelemes rendszerek hálózatra visszatáplálnak, gyakran előfordul, hogy többet termeltek, mint amit elhasználtak, ezáltal jövedelemük képződik. „Ez automatikusan a pályázat feltételeivel ellentétes helyzetet teremt” – hívja fel a figyelmet Lamos Zsolt, az Assix Intersolar ügyvezetője.
Ha nem fordítanak kiemelt figyelmet a naperőművek telepítésekor és a szolgáltatóval történő szerződéskötéskor, könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek az energiahatékonysági pályázaton nyertes cégek. A legfontosabb szabály, hogy minden esetben a saját célú villamosenergia ellátását célzó naperőmű telepítése engedélyezett.
Ez rögtön felvet, egy előre nem tervezet problémát, hogy a klasszikus HMKE rendszerek, hálózatra visszatáplálnak, és a szolgáltató által elérhető szaldó elszámolás miatt, sokesetben csak az éves elszámoláskor szembesülnek azzal, hogy többet termeltek, mint amit elhasználtak, ezáltal bevétel képződik.
A pályázati támogatás visszafizetésének veszélye ellen kétféleképpen tudnak védekezni a cégek. Az egyik, hogy folyamatosan lekövetik hogyan áll az egyenlegük, és ha pluszban vannak, akkor gyorsan elhasználják helyben a többlet energiát.
„Természetesen ez kockázatos, hiszen folyamatos nyomon követést igényel, és mivel igen hatékonyak a modern naperőművek, csak úgy sikerülhet nullán tartani az egyenleget, ha nagyobb energia igényű eszközöket (például hűszivattyús hűtő-fűtő berendezések) működtetnek, vagy elektromos járműveket töltenek naponta” – mutat rá az Assix Intersolar ügyvezetője.
A másik megoldás, hogy úgynevezett Viszwatt védelemmel látják el a rendszert. Ebben az esetben csak a helyben elhasznált energiát tudják hasznosítani, a többi elvész, hiszen így nem tudnak a hálózat irányába az energiát visszatáplálni. Természetesen ez nem túl kedvező, viszont ezzel lehet biztosítani azt, hogy még véletlenül se termeljenek többlet energiát. Ezt a projekt fenntartási időszak alatt kell csak alkalmazni, utána a hagyományos visszatáplálós rendszerként működik tovább a naperőmű.
„Ezekben az esetekben, kettős céllal kérünk szolgáltatói engedélyt az ügyfeleinknek - egyaránt hálózatra visszatápláló és nem visszatápláló rendszer létesítésére, ezzel azt érjük el, hogy a fenntartási idő végén, nem szükséges újra engedélyeztetni a rendszert, nem kell másik szerződést kötni, így nem esnek ki a szaldó elszámolás intézményéből” – javasolja Lamos Zsolt.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.