Mit tehetünk az áfával, ha nem fizetett a magánszemély vevő? Le kell-e mondani az áfáról, ha magánszemély az adósom? Mit tehet a cég, ha nem jutott hozzá az ellenértékhez, de áfa-értelemben nem behajthatatlan a követelése? A kérdésekre az RSM Hungary szakértője válaszol.
Egy követelés behajthatatlansága adóalanyok közötti ügyleteken túlmenően cég és fogyasztó közötti tranzakciókban is felmerülhet, ekkor az áfa finanszírozása is problémát jelent. Előfordulhat az is, hogy az adóalany vevő fizetett ugyan, de az értékesítő fél mégsem kapta meg az ellenértéket, ezért nála marad az áfa finanszírozásának terhe – kezdi friss bejegyzését dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adóüzletágának vezető tanácsadója. Az utóbbi esetkör adózási szempontból ugyan nem minősül behajthatatlan követelésnek, de a fenti esetekben 2021-től lehetőség nyílik az áfa visszaszerzésére, igaz szigorú feltételrendszer mellett.
Mit tehetünk az áfával, ha nem fizetett a magánszemély vevő?
2021. január 1-től az adóalany és a fogyasztók (B2C) közötti ügyletek esetében is van lehetőség a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylésére, egy EUB döntés nyomán. Az adóalanyok közötti (B2B) ügyletek áfavisszaigénylésén túlmenően tehát ebben az esetben is van opció a beragadt áfa visszaszerzésére.
A B2B és a B2C ügyletek közötti szabályozási különbségek mutatják, hogy a jogalkotó helyesen érzékelte, hogy a behajthatatlan követelések áfamegítélése eltér egymástól attól függően, hogy a vevő adóalany-e vagy sem. Az adóalany és a fogyasztók közötti ügyletek esetén például az áfa-visszaigénylés és a követelés esedékessége között nem kell eltelnie egy évnek, és a vevőt sem kell értesíteni az adóalapcsökkentési szándékról.
2021-től az adóalany és a fogyasztók közötti viszonylatban a behajthatatlan követelés kapcsán új szabályt vezetett be az Áfa törvény. A behajthatatlan állapot bekövetkeztét a vevőt a tartozásai alól a magáncsőd eljárás keretében mentesítő bírósági döntés feltételéhez köti.
Le kell-e mondani az áfáról, ha magánszemély az adósom?
Ez a szabály számos dilemmát vethet fel. A magáncsőd eljárás megindítására ugyanis a hitelezőnek nincs ráhatása. Így a magánszemély vevői körrel rendelkező eladó a követelésének behajthatatlanná válását maga nem tudja előidézni. Következésképpen – egyéb áfa-visszatéríttetési lehetőség hiányában – az áfafinanszírozás terhe jó eséllyel az eladó adóalanyon marad.
Felmerül a kérdés: azoknak a hitelezőknek, akik nem indítottak vagy nem tudnak magáncsőd eljárást indítani a vevőikkel szemben, a nettó kintlévőségükön túlmenően az áfáról is végleg le mondaniuk?
A magyar adójog több lehetőséget is biztosít az Európai Uniós normákból eredő jogosultságok érvényesítésére. Még akkor is, ha a nemzeti jog első ránézésre kizárja az igény érvényre juttatását.
Mindkét eljárás komplex és buktatókat is rejthet magában, így ha egy társaság erre az útra lép, érdemes alaposan felkészülnie, áfaszakértőhöz fordulnia.
Mit tehet a cég, ha nem jutott hozzá az ellenértékhez, de áfa-értelemben nem behajthatatlan a követelése?
Az Áfa törvény 2021-től kezdve ebben az esetkörben is lehetőséget biztosít az áfa visszaszerzésére egy speciális áfa-visszatérítés formájában.
Ez a speciális áfa-visszatéríttetési eljárás felölel minden olyan esetet, amikor az értékesítő neki fel nem róható okból nem jutott hozzá az áfa fedezetéhez, ugyanakkor a követelése nem minősül áfa-értelemben vett behajthatatlan követelésnek. Ilyen eset, amikor az eladó végső soron nem a vevői nemfizetés miatt, hanem más okból kifolyólag nem szerzi meg az általa teljesített ügylet ellenértékét, vagy annak egy részét. Továbbá ide tartozhat az az eset is, amikor vevői nemfizetés történt, de nem teljesülnek maradéktalanul a törvény által előírt behajthatatlansági feltételek.
Ezzel a speciális áfa-visszatéríttetési eljárással kapcsolatban egyelőre vegyesek a benyomásaink. Egyrészt üdvözlendő, hogy az áfa-finanszírozás terhe a behajthatatlan követeléseken túl olyan esetekben is lekerülhet az értékesítő válláról, ha az ellenértéket neki fel nem róható bármely okból nem kapja meg, másfelől kérdés, hogy a törvényi feltételrendszer (pl. a vevő nem élt és már nem is élhet adólevonási jogával) nem olyan mértékben korlátozó-e, hogy kiüresíti ezt a jogosultsági halmazt.
Ahogy mondani szokás ez utóbbi esetben is a bátraké a szerencse. Egy sikeresen végigperelt ügy e tekintetben is jogszabályváltozást vonhat maga után.
A cégek közötti behajthatatlan követelésekre vonatkozó 2021. június 10-től hatályba lépett áfaváltozásokról itt olvashat.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.