Adózhat-e ekho szerint a végkielégítés?

2023. 10. 30., 21:52

A kérdésre a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának szakértői válaszolnak.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény („Ekho tv.”) 1.§ (1) bekezdése alapján „Magyarországon egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti”.

A munkavállaló az ekho szerinti adózási módra jogosító tevékenységet végez. A munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a munkavállaló ekho választására vonatkozó nyilatkozatát, mert máshonnan származó jövedelemmel nem rendelkezik. A munkavállaló jogviszonyát a munkáltató felmondással megszünteti és a felmondásra tekintettel végkielégítést fizet neki. Kérdésként merült fel, hogy a végkielégítés után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik vagy arra is alkalmazható az ekho.

A végkielégítés a munkavállalót a munkáltatónál a munka törvénykövéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott hosszabb időtartamon keresztül fennálló munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy jogviszonyváltás miatti megszűnésére tekintettel illeti meg. A végkielégítés jogi tartalma nem a munkavállaló által elvégzett munka díjazása, hanem egyfajta „bánatpénz” a jogviszony megszüntetésére/megszűnésére tekintettel, ezért a végkielégítés összegét nem lehet a tevékenység ellenértékekének tekinteni, így arra nem alkalmazható az ekho, a közterheket az általános szabályok szerint szükséges teljesíteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS