Adószámtörlést is eredményezhet egy rossz vagy nem kihelyezett cégtábla

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény.) 7. § (1) bekezdése előírja, hogy a cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie, azonban további részleteket a jogszabály nem árul el. Ennek részleteit a bírósági gyakorlat dolgozta ki. Amennyiben ezekre nem figyel a vállalkozás, akár kényszertörlés vagy adószámtörlés is lehet a vége – hívja fel a figyelmet dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

A Fővárosi Ítélőtábla egyik eseti döntése szerint „nem felel meg a cégtáblával megjelölt székhely jogszabályi követelményének, ha a székhelyet sérülékeny és bárki által könnyen eltávolítható, a természeti erőbehatásoktól gyorsan károsodó, kerítésre feltűzött papírlappal jelzik”. A cégtáblát minden esetben jól látható helyen kell elhelyezni.

Azonban a bíróság egy ítéletében a jóhiszemű joggyakorlás követelményéből és a hivatkozott Cégtörvény. 7. § (1) bekezdéséből a cégtábla kötelező kihelyezésén túl azt is levezette, hogy a gazdasági társaságoktól elvárható olyan munkarendet, munkaszervezetet működtetni, amely lehetővé teszi a társaság székhelyére érkező, üzleti életben szokásos postai küldemények lehető legrövidebb időn belül történő átvételét. Tehát a székhelyen a postai küldemények átvételének biztosításáról is gondoskodni kell.

Bár a Cégtörvény 7. § (1) bekezdése csak a székhelyet jelöli meg azonban mindenképp javasolt a cégtáblát a vállalkozás telephelyén, fióktelepén is kihelyezni, mert egyéb jogszabály ennek hiányához is komoly jogkövetkezményeket fűz – figyelmeztet dr. Zsidi Roland.

Melyek a jogkövetkezmények?

Szintén a Cégtörvény szabályozza az ismeretlen székhelyű cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárást, amelyet a Cégbíróság hivatalból abban az esetben indít meg, ha tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég). Látható, hogy ebben az eljárásban már a telephely, fióktelep beazonosíthatóságának is különös jelentősége van.

Azonban a Cégtörvény rendelkezésein túl az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján is komolyan szankcionálható az ismeretlen székhely.

Az adóhatóság törli a vállalkozás adószámát, ha:

Az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található.

Az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető.

Az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím.

Az adószám jogerős törlése esetén az adóhatóság értesíti a Cégbíróságot, amely alapján a Cégbíróság a céget hivatalból megszűntnek nyilvánítja.

Székhelyszolgáltató esetén mind az átvétel, mind a cégtábla kihelyezését a szolgáltatónak kell biztosítania, azonban érdemes erről a vállalkozásnak első kézből is meggyőződnie, a kihelyezés tényét akár fényképfelvétellel is dokumentálnia a későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében.

Ismerünk olyan esetet is, amikor a székhelyszolgáltató cégtábla kihelyezésének mulasztása okozta a cég adószámának törlését, amely kényszertörlési eljárást eredményezett, és közvetlen kilátásba helyezte a társaság jogutód nélküli megszüntetését – összegzi dr. Zsidi Roland.