Adóköteles biztosítási díj: fontos tudnivalók

2020. 05. 17., 11:30

Az adóköteles biztosítási díj fogalmának helyes alkalmazásáról a NAV szakértői készítettek rövid összefoglalót.

Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a következőképpen kell alkalmazni:

  1. A más személy (pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó) biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja törvény 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás, teljes életre szóló életbiztosítás).
  2. A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több személy) tőkegyűjtéses biztosítás más személy által fizetett díjának egy főre jutó összegét – ha az a szerződésből egyéb módon nem állapítható meg – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának ba) alpontja alapján arányosítással kell megosztani a biztosított magánszemélyek között. Az így meghatározott egy főre jutó díj a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony alapján (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.
  3. A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS