Adatvédelmi bírság – Európai kitekintés

2020. 01. 14., 17:01

Másfél évvel a GDPR hatálybalépése után már sor került az első rekordösszegű bírságok kivetésére, amelynek értéke akár a több millió eurót is eléri. Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalta, hogy más európai országokban, illetve hazánkban milyen összegű bírságok kiszabására került eddig sor és mely adatkezelési gyakorlatokat szankcionálták a hatóságok.

Mire kell leginkább figyelni a személyes adatok kezelése során

A GDPR számos új követelményt támaszt a vállalkozásokkal szemben a személyes adatok kezelése terén. Különösen a személyes adatok feldolgozása és tárolása területén kell különös biztonsági óvintézkedéseket tenni. Első és legfontosabb a személyes adatok feldolgozásának törvényes és érthető módja, amelyet csak meghatározott célokra lehet gyűjteni. Az adatokat olyan formában lehet tárolni, amely csak az érintettek azonosítását teszi lehetővé, mindaddig amig a felhasználásukhoz szükséges. Az adatokat olyan módon kell feldolgozni, amely biztosítja a személyes adatok biztonságát és védelmet nyújt a jogosulatlan vagy jogellenes feldolgozással szemben. Ezen követelmények biztosításához pedig szükség van a megfelelő technikai és szervezetési intézkedések kialakítására és fenntartására.

Az új rendelet megsértése esetén a társaságok akár 20 millió euró vagy a társaság globális összforgalmának éves árbevétele 4 százalékának megjelelő mértékű bírságot is fizethetnek.

Nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Mit büntetnek a hatóságok és mekkora összegű bírságra számíthatnak az adatkezelők

2019 júliusában az Egyesült Királyság Adatfelügyeleti Hatósága (ICO) bejelentette, hogy 204 millió euró összegű bírságot szabott ki a British Airways-re (az éves árbevétel körülbelül 1,5 százaléka). Ez a legmagasabb bírság, amelyet a GDPR hatálybalépése óta kivetettek, amely meghaladja a francia hatóságok által a Google-re 2018-ban kiszabott 50 millió eurós bírságot is. A British Airwaysnél az adat- és informatikai biztonsággal kapcsolatos gondatlanság eredményezte a kiszabott rekordbírságot. Egy úgynevezett hackertámadás által számítástechnikai bűnözők 2018-ban hozzáférést kaptak személyes adatokhoz és hitelkártya-információkhoz, köztük biztonsági kódokhoz (CVC-számok) olyan British Airways ügyfelektől, akik hitelkártyával fizették a repülőjegyet. Az adatvédelmi incidens körülbelül 500 000 ügyfelet érintett.

Németországban 2019. év végéig 80-nál is több bírságot szabtak ki, a büntetések összege eléri összesen kb. a 485 000 eurót (átlagosan 6000 euró ügyenként). A Baden-Württembergi tartomány szabta ki a mai napig a legmagasabb bírságot 80.000 euró összegben. A jelen esetben egy digitális publikáción keresztül személyes egészségügyi adatok kerültek az internetre a nem megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok miatt. További 50 000 eurós bírságot szabtak ki Berlinben a berlini Bank (N26) ügyében a volt ügyfelek személyes adatainak jogosulatlan feldolgozása miatt. A bank bizonyos korábbi ügyfeleknek a személyes adatait jogellenesen, egy úgynevezett „feketelistán” tárolta. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az ügyféllel kapcsolatban pénzmosás gyanúja merül fel.

„Magyar viszonylatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)-hoz 2018. július 26-a után több mint 1.000 konzultációs beadvány érkezett, amelyekben több mint 600 esetben indított vizsgálati eljárást a hatóság” – ismertetik az act legal szakértői.  57 ügyben indult adatvédelmi hatósági eljárás, ami több mint 48.000 eurós bírságot eredményezett. A legjelentősebb bírságot a Sziget Kft. esetében szabta ki a NAIH. A cég által szervezett rendezvényeken alkalmazott beléptetés során megvalósított adatkezelés jogellenessége abban állt, hogy a kötelezett által, a vizsgált időszakban folytatott adatkezelés nem megfelelő jogalapon történt, nem felelt meg a célnak és az érintettek nem kaptak megfelelő előzetes tájékoztatást. A panaszt azért nyújtották be, hogy a belépésnél a résztvevők igazolványai be lettek szkennelve anélkül, hogy meghatározták volna az adatkezelés célját és az idejét. A Sziget Kft. a figyelmeztetést követően sem javította ki az észlelt hibákat, ezért adatvédelmi bírságot szabott ki rá a NAIH 30 millió forint összegben.

Következtetés és kilátások a GDPR területén

A bemutatott hatósági gyakorlat eddigi álláspontja szerint a cégek szempontjából látható, hogy az adatvédelemre és az informatikai biztonságra fordított beruházások pénzügyi szempontból is megtérülhetnek. Azok a cégek ellenben, amelyek eddig nem vették figyelembe a GDPR szabályait és az adatkezelési gyakorlatukat nem igazították a GDPR követelményeihez magas bírságokra is számíthatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS