Adatvédelmi bírság – Európai kitekintés

2020. 01. 14., 17:01

Másfél évvel a GDPR hatálybalépése után már sor került az első rekordösszegű bírságok kivetésére, amelynek értéke akár a több millió eurót is eléri. Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalta, hogy más európai országokban, illetve hazánkban milyen összegű bírságok kiszabására került eddig sor és mely adatkezelési gyakorlatokat szankcionálták a hatóságok.

Mire kell leginkább figyelni a személyes adatok kezelése során

A GDPR számos új követelményt támaszt a vállalkozásokkal szemben a személyes adatok kezelése terén. Különösen a személyes adatok feldolgozása és tárolása területén kell különös biztonsági óvintézkedéseket tenni. Első és legfontosabb a személyes adatok feldolgozásának törvényes és érthető módja, amelyet csak meghatározott célokra lehet gyűjteni. Az adatokat olyan formában lehet tárolni, amely csak az érintettek azonosítását teszi lehetővé, mindaddig amig a felhasználásukhoz szükséges. Az adatokat olyan módon kell feldolgozni, amely biztosítja a személyes adatok biztonságát és védelmet nyújt a jogosulatlan vagy jogellenes feldolgozással szemben. Ezen követelmények biztosításához pedig szükség van a megfelelő technikai és szervezetési intézkedések kialakítására és fenntartására.

Az új rendelet megsértése esetén a társaságok akár 20 millió euró vagy a társaság globális összforgalmának éves árbevétele 4 százalékának megjelelő mértékű bírságot is fizethetnek.

Nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Mit büntetnek a hatóságok és mekkora összegű bírságra számíthatnak az adatkezelők

2019 júliusában az Egyesült Királyság Adatfelügyeleti Hatósága (ICO) bejelentette, hogy 204 millió euró összegű bírságot szabott ki a British Airways-re (az éves árbevétel körülbelül 1,5 százaléka). Ez a legmagasabb bírság, amelyet a GDPR hatálybalépése óta kivetettek, amely meghaladja a francia hatóságok által a Google-re 2018-ban kiszabott 50 millió eurós bírságot is. A British Airwaysnél az adat- és informatikai biztonsággal kapcsolatos gondatlanság eredményezte a kiszabott rekordbírságot. Egy úgynevezett hackertámadás által számítástechnikai bűnözők 2018-ban hozzáférést kaptak személyes adatokhoz és hitelkártya-információkhoz, köztük biztonsági kódokhoz (CVC-számok) olyan British Airways ügyfelektől, akik hitelkártyával fizették a repülőjegyet. Az adatvédelmi incidens körülbelül 500 000 ügyfelet érintett.

Németországban 2019. év végéig 80-nál is több bírságot szabtak ki, a büntetések összege eléri összesen kb. a 485 000 eurót (átlagosan 6000 euró ügyenként). A Baden-Württembergi tartomány szabta ki a mai napig a legmagasabb bírságot 80.000 euró összegben. A jelen esetben egy digitális publikáción keresztül személyes egészségügyi adatok kerültek az internetre a nem megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok miatt. További 50 000 eurós bírságot szabtak ki Berlinben a berlini Bank (N26) ügyében a volt ügyfelek személyes adatainak jogosulatlan feldolgozása miatt. A bank bizonyos korábbi ügyfeleknek a személyes adatait jogellenesen, egy úgynevezett „feketelistán” tárolta. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az ügyféllel kapcsolatban pénzmosás gyanúja merül fel.

„Magyar viszonylatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)-hoz 2018. július 26-a után több mint 1.000 konzultációs beadvány érkezett, amelyekben több mint 600 esetben indított vizsgálati eljárást a hatóság” – ismertetik az act legal szakértői.  57 ügyben indult adatvédelmi hatósági eljárás, ami több mint 48.000 eurós bírságot eredményezett. A legjelentősebb bírságot a Sziget Kft. esetében szabta ki a NAIH. A cég által szervezett rendezvényeken alkalmazott beléptetés során megvalósított adatkezelés jogellenessége abban állt, hogy a kötelezett által, a vizsgált időszakban folytatott adatkezelés nem megfelelő jogalapon történt, nem felelt meg a célnak és az érintettek nem kaptak megfelelő előzetes tájékoztatást. A panaszt azért nyújtották be, hogy a belépésnél a résztvevők igazolványai be lettek szkennelve anélkül, hogy meghatározták volna az adatkezelés célját és az idejét. A Sziget Kft. a figyelmeztetést követően sem javította ki az észlelt hibákat, ezért adatvédelmi bírságot szabott ki rá a NAIH 30 millió forint összegben.

Következtetés és kilátások a GDPR területén

A bemutatott hatósági gyakorlat eddigi álláspontja szerint a cégek szempontjából látható, hogy az adatvédelemre és az informatikai biztonságra fordított beruházások pénzügyi szempontból is megtérülhetnek. Azok a cégek ellenben, amelyek eddig nem vették figyelembe a GDPR szabályait és az adatkezelési gyakorlatukat nem igazították a GDPR követelményeihez magas bírságokra is számíthatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS