A digitális platformok elterjedése teljesen új korszakot nyitott a gazdaság számos területén, átformálva a fogyasztási szokásokat. Az új típusú működési modellek az adózás kapcsán is kihívások elé állítják az egyes országok hatóságait, jogalkotóit, amelynek leküzdésében várhatóan nagyobb felelősség és kötelezettség hárulhat a digitális platformok üzemeltetőire, illetve a pénzügyi szolgáltatókra – hívta fel a figyelmet OECD.
A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) alapvető elve, hogy a fogyasztó és a szolgáltatásnyújtó egy digitális platformon keresztül kerül kapcsolatba egymással. Az elmúlt években egyre nagyobb fogyasztói igény mutatkozik az ilyen típusú szolgáltatásokra és különösen a közlekedés, ételrendelés, szállásadás, valamint a különböző pénzügyi szolgáltatások terén figyelhető meg jelentős növekedés.
A digitális platformok segítségével könnyebben, kényelmesebben hozzáférhetők a különböző szolgáltatások, illetve a szolgálatás fajtájától függően kiaknázhatóak az amúgy kihasználatlan erőforrások.
„Az új típusú működés egyúttal kihívásokat is jelent az egyes országok adóhatóságai számára, hiszen kérdéses, hogy a hatályos jogszabályi rendszer képes-e megfelelően szabályozni a sharing economy területén működő piaci szereplőket és alkalmas-e a hatékony adóztatásra”– fogalmaz Schütt Attila, a Deloitte menedzsere.
A sharing economy tényleges működéséről, szabályszerűségeiről jelenleg még korlátozott információkkal rendelkeznek a hatóságok. Sok esetben még a részt vevő szereplők adójogi státusza is nehezen meghatározható, hiszen a digitális platformok működtetői gyakran nem rendelkeznek tényleges fizikai gazdasági jelenléttel ott, ahol a tranzakciók teljesülnek.
„Általában azok az adózók sem rendelkeznek kellő ismeretekkel az általuk végzett tranzakciók adókövetkezményeit illetően, akik ténylegesen teljesítik a fogyasztók felé a platformon kínált szolgáltatásokat”– tette hozzá Suda Richárd, a Deloitte szenior tanácsadója.
Az OECD javaslata az adózásra
A fenti kihívások általános forgalmi adót érintő leküzdésével kapcsolatban tartalmaz javaslatokat az OECD tanulmánya. Az ebben szereplő egyik megközelítés szerint a jelenleg alkalmazott jogi szabályozást kellene kiegészíteni új szabályokkal annak érdekében, hogy a sharing economy szereplői egyszerűbb formában és hatékonyabban tudják teljesíteni az áfa-fizetési kötelezettségeiket.
A potenciális megoldások között fogalmazódott meg például regisztrációs értékhatárok bevezetése, új egyszerűsített adózási rendszerek létrehozása vagy az adóbevallási, könyvelési előírások egyszerűsítése. De a javaslatok között merült fel egy olyan megoldás bevezetése is, amely szerint a sharing economy szereplők által megvalósított ügylet utáni áfa-fizetési kötelezettséget akár azok a pénzügyi szolgáltatók is teljesíthetnék, akik a pénzügyi szolgáltatásaik révén közreműködnek az ellenérték megfizetésében.
Egy másik megközelítés a digitális platformok üzemeltetőire hárítana nagyobb felelősséget. Egyrészt az üzemeltetők kötelesek lennének a partnereiket tájékoztatni a tevékenységüket érintő várható adókötelezettségeket illetően. Másrészt felmerült az üzemeltető és a szolgáltatásnyújtó egyetemleges felelőssége vagy akár az üzemeltető teljes felelőssége is az adókötelezettségek teljesítését illetően. A potenciális megoldások között vetette fel az OECD annak lehetőségét is, hogy akár az üzemeltető is képes lenne beszedni és megfizetni az általános forgalmi adót a platformon keresztül végzett tranzakciók után.
„Az előzetes várakozások azt mutatják, hogy a következő években egyre nagyobb felelősség hárul majd a digitális platformok üzemeltetőjére a sharing economy iparág hatékony adóztatását illetően, és várhatóan a nemzeti adóhatóságok is kiemelt figyelemmel lesznek az érintett szereplők ellenőrzésére. Az adózóknak ezért már most érdemes részletesen felmérniük a működési modelljük adókövetkezményeit valamennyi érintett ország vonatkozásában és felkészülniük a jövőben várható potenciális változásokra és kockázatokra”– fogalmaz Gábor Zoltán, a Deloitte igazgatója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.