A nyugdíjigény bejelentéséhez szükséges okmányok

2021. 07. 15., 17:30

Kisebbfajta adminisztrációs tortúrára kell felkészülnie annak, aki nyugdíjigényét szeretné bejelenteni. Számos okmánya szüksége lesz annak, aki a nyugdíjigény bejelentését tervezi.

A nyugdíjigény bejelentése – bár első ránézésre nem tűnik annyira bonyolultnak – kisebbfajta adminisztrációs tortúrába tud átcsapni. Már az is mutatja a feladat nagyságát, hogy adott esetben réges-régi papírok garmadáját kell előbányászni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője.

Alapesetben a nyugdíjazási igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél személyesen vagy postai úton illetve elektronikus úton lehet benyújtani. Ideális esetben a nyugdíjbiztosítási szervnél az összes szükséges adat rendelkezésre áll és nem igényel további ügyintézést a nyugdíjazási folyamat.

Vannak azonban olyan helyzetek (tipikusan régi, még papíralapú jogviszonyok nyilvántartásai), amelyek nem vagy csak részben állnak rendelkezésre a nyugdíjbiztosítónál. Ebben az esetben a következő eredeti okmányokra lehet szükség ahhoz, hogy a nyugdíjfolyósító megállapíthassa a jogosultságot, illetve a nyugdíj mértékét:

  • munkakönyv,
  • munkaviszony-igazolások,
  • OEP-igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról,
  • igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
  • munkáltató/foglalkoztató által évente kiadott igazolás a kifizetett egyénijárulék-alapot képező kifizetésekről és levont járulékokról.

A fenti okmányok bemutatásán kívül még az alábbi eredeti okmány/okmányok bemutatása is szükséges, amennyiben releváns:

  • szerződés, igazolás, okmány, amennyiben a nyugdíjigénylő a biztosítási idő alatt kisiparos, magánkereskedő, szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, gazdasági munkaközösség tagja, segítő családtag, kisszövetkezet tagja, ipari szövetkezet tagja, bedolgozói jogviszony, mezőgazdasági szövetkezet tagja, szakszövetkezet tagja, egyéni gazdálkodó, ipari szakcsoport, gépjárművezető-képző munkaközösség, ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagja, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó volt,
  • folyósított pénzellátásokhoz köthető határozatok,
  • családtámogatási határozat (pl. gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás),
  • munkanélküli határozat (pl. álláskeresési járadék, vállalkozói járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély),
  • szociális, úgynevezett rendszeres pénzellátásokról szóló határozat (pl. táppénz, terhességi –gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék, özvegyi járadék, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, baleseti táppénz, baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátás, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, időskorúak járadéka, rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás),
  • katonakönyv a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő igazolására,
  • ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány nappali tagozaton folytatott szakmunkás tanulmányi idő igazolására,
  • leckekönyv, bizonyítvány felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő igazolására (az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je után végzettek esetében szükséges bemutatni),
  • születési anyakönyvi kivonat: amennyiben a jogosult saját háztartásban öt gyermeket nevelt, vagy 1968.01.01. előtt született gyermeke,
  • magánnyugdíj-pénztári tagsági okirat, amennyiben a nyugdíjat igénylő személy magánnyugdíj-pénztári tag volt,
  • nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás alapján megfizetett nyugdíjjárulék igazolásáról.

A nyugdíj megállapítás feltételei

Amennyiben nincs meg az eredeti dokumentum vagy a dokumentumok valamelyike, a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolással pótolható. Ezek hiányában lehetőség van egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) bizonyítani.

Öregségi résznyugdíjra jogosultak azok a személyek, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárukat, rendelkeznek 15 évnyi szolgálati idővel, és nem állnak biztosítással járó jogviszonyban a nyugdíj megállapításának első napján.

Azok a nők jogosultak az öregségi nyugdíjra életkoruktól függetlenül, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, és azon a napon, amely a kiindulási napja az öregségi teljes nyugdíj megállapításának, nem álltak biztosítással járó jogviszonyban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS