A nyugdíjigény bejelentéséhez szükséges okmányok

2021. 07. 15., 17:30

Kisebbfajta adminisztrációs tortúrára kell felkészülnie annak, aki nyugdíjigényét szeretné bejelenteni. Számos okmánya szüksége lesz annak, aki a nyugdíjigény bejelentését tervezi.

A nyugdíjigény bejelentése – bár első ránézésre nem tűnik annyira bonyolultnak – kisebbfajta adminisztrációs tortúrába tud átcsapni. Már az is mutatja a feladat nagyságát, hogy adott esetben réges-régi papírok garmadáját kell előbányászni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője.

Alapesetben a nyugdíjazási igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél személyesen vagy postai úton illetve elektronikus úton lehet benyújtani. Ideális esetben a nyugdíjbiztosítási szervnél az összes szükséges adat rendelkezésre áll és nem igényel további ügyintézést a nyugdíjazási folyamat.

Vannak azonban olyan helyzetek (tipikusan régi, még papíralapú jogviszonyok nyilvántartásai), amelyek nem vagy csak részben állnak rendelkezésre a nyugdíjbiztosítónál. Ebben az esetben a következő eredeti okmányokra lehet szükség ahhoz, hogy a nyugdíjfolyósító megállapíthassa a jogosultságot, illetve a nyugdíj mértékét:

  • munkakönyv,
  • munkaviszony-igazolások,
  • OEP-igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról,
  • igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
  • munkáltató/foglalkoztató által évente kiadott igazolás a kifizetett egyénijárulék-alapot képező kifizetésekről és levont járulékokról.

A fenti okmányok bemutatásán kívül még az alábbi eredeti okmány/okmányok bemutatása is szükséges, amennyiben releváns:

  • szerződés, igazolás, okmány, amennyiben a nyugdíjigénylő a biztosítási idő alatt kisiparos, magánkereskedő, szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, gazdasági munkaközösség tagja, segítő családtag, kisszövetkezet tagja, ipari szövetkezet tagja, bedolgozói jogviszony, mezőgazdasági szövetkezet tagja, szakszövetkezet tagja, egyéni gazdálkodó, ipari szakcsoport, gépjárművezető-képző munkaközösség, ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagja, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó volt,
  • folyósított pénzellátásokhoz köthető határozatok,
  • családtámogatási határozat (pl. gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás),
  • munkanélküli határozat (pl. álláskeresési járadék, vállalkozói járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély),
  • szociális, úgynevezett rendszeres pénzellátásokról szóló határozat (pl. táppénz, terhességi –gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék, özvegyi járadék, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, baleseti táppénz, baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátás, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, időskorúak járadéka, rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás),
  • katonakönyv a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő igazolására,
  • ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány nappali tagozaton folytatott szakmunkás tanulmányi idő igazolására,
  • leckekönyv, bizonyítvány felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő igazolására (az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je után végzettek esetében szükséges bemutatni),
  • születési anyakönyvi kivonat: amennyiben a jogosult saját háztartásban öt gyermeket nevelt, vagy 1968.01.01. előtt született gyermeke,
  • magánnyugdíj-pénztári tagsági okirat, amennyiben a nyugdíjat igénylő személy magánnyugdíj-pénztári tag volt,
  • nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás alapján megfizetett nyugdíjjárulék igazolásáról.

A nyugdíj megállapítás feltételei

Amennyiben nincs meg az eredeti dokumentum vagy a dokumentumok valamelyike, a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolással pótolható. Ezek hiányában lehetőség van egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) bizonyítani.

Öregségi résznyugdíjra jogosultak azok a személyek, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárukat, rendelkeznek 15 évnyi szolgálati idővel, és nem állnak biztosítással járó jogviszonyban a nyugdíj megállapításának első napján.

Azok a nők jogosultak az öregségi nyugdíjra életkoruktól függetlenül, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, és azon a napon, amely a kiindulási napja az öregségi teljes nyugdíj megállapításának, nem álltak biztosítással járó jogviszonyban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS