A nyugdíjigény bejelentéséhez szükséges okmányok

2021. 07. 15., 17:30

Kisebbfajta adminisztrációs tortúrára kell felkészülnie annak, aki nyugdíjigényét szeretné bejelenteni. Számos okmánya szüksége lesz annak, aki a nyugdíjigény bejelentését tervezi.

A nyugdíjigény bejelentése – bár első ránézésre nem tűnik annyira bonyolultnak – kisebbfajta adminisztrációs tortúrába tud átcsapni. Már az is mutatja a feladat nagyságát, hogy adott esetben réges-régi papírok garmadáját kell előbányászni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője.

Alapesetben a nyugdíjazási igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél személyesen vagy postai úton illetve elektronikus úton lehet benyújtani. Ideális esetben a nyugdíjbiztosítási szervnél az összes szükséges adat rendelkezésre áll és nem igényel további ügyintézést a nyugdíjazási folyamat.

Vannak azonban olyan helyzetek (tipikusan régi, még papíralapú jogviszonyok nyilvántartásai), amelyek nem vagy csak részben állnak rendelkezésre a nyugdíjbiztosítónál. Ebben az esetben a következő eredeti okmányokra lehet szükség ahhoz, hogy a nyugdíjfolyósító megállapíthassa a jogosultságot, illetve a nyugdíj mértékét:

  • munkakönyv,
  • munkaviszony-igazolások,
  • OEP-igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról,
  • igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
  • munkáltató/foglalkoztató által évente kiadott igazolás a kifizetett egyénijárulék-alapot képező kifizetésekről és levont járulékokról.

A fenti okmányok bemutatásán kívül még az alábbi eredeti okmány/okmányok bemutatása is szükséges, amennyiben releváns:

  • szerződés, igazolás, okmány, amennyiben a nyugdíjigénylő a biztosítási idő alatt kisiparos, magánkereskedő, szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, gazdasági munkaközösség tagja, segítő családtag, kisszövetkezet tagja, ipari szövetkezet tagja, bedolgozói jogviszony, mezőgazdasági szövetkezet tagja, szakszövetkezet tagja, egyéni gazdálkodó, ipari szakcsoport, gépjárművezető-képző munkaközösség, ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagja, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó volt,
  • folyósított pénzellátásokhoz köthető határozatok,
  • családtámogatási határozat (pl. gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás),
  • munkanélküli határozat (pl. álláskeresési járadék, vállalkozói járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély),
  • szociális, úgynevezett rendszeres pénzellátásokról szóló határozat (pl. táppénz, terhességi –gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék, özvegyi járadék, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, baleseti táppénz, baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátás, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, időskorúak járadéka, rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás),
  • katonakönyv a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő igazolására,
  • ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány nappali tagozaton folytatott szakmunkás tanulmányi idő igazolására,
  • leckekönyv, bizonyítvány felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő igazolására (az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je után végzettek esetében szükséges bemutatni),
  • születési anyakönyvi kivonat: amennyiben a jogosult saját háztartásban öt gyermeket nevelt, vagy 1968.01.01. előtt született gyermeke,
  • magánnyugdíj-pénztári tagsági okirat, amennyiben a nyugdíjat igénylő személy magánnyugdíj-pénztári tag volt,
  • nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás alapján megfizetett nyugdíjjárulék igazolásáról.

A nyugdíj megállapítás feltételei

Amennyiben nincs meg az eredeti dokumentum vagy a dokumentumok valamelyike, a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolással pótolható. Ezek hiányában lehetőség van egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) bizonyítani.

Öregségi résznyugdíjra jogosultak azok a személyek, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárukat, rendelkeznek 15 évnyi szolgálati idővel, és nem állnak biztosítással járó jogviszonyban a nyugdíj megállapításának első napján.

Azok a nők jogosultak az öregségi nyugdíjra életkoruktól függetlenül, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, és azon a napon, amely a kiindulási napja az öregségi teljes nyugdíj megállapításának, nem álltak biztosítással járó jogviszonyban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS