A korábbi alkalmazottakból kerül ki a katások harmada

2020. 03. 02., 11:30

Jelenleg Magyarországon több mint 430 ezer vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), vagy a kisvállalati adó (kiva) szerint adózik, ezért a héten összeülő, negyedik Adó-Tanácskozás fókuszában a két legnépszerűbb hazai adófajta áll – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb adóteherrel járó adófajtája, amely a kisvállalkozóknak kínál könnyítést, de a nagy cégek nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként – mondta Izer Norbert államtitkár.

Kifejtette: míg a fehérítési reményeket beváltotta a kata, hiszen több tízezer egyéni vállalkozót és kisvállalkozást terelt a legális irányba, addig számos cég alternatív foglalkoztatási módként használja. Leszögezte: a kata jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az EU-ban ez a kisvállalkozók legversenyképesebb adófajtája, hiszen az alacsony adóteher és a minimális adminisztrációs költség biztosítja a folyamatos növekedés lehetőségét.

A kata visszaélésszerű alkalmazása azonban nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja – emelte ki az államtitkár.

Az elmúlt időszakban a Pénzügyminisztériumhoz több olyan jogszabály-változtatási kérelem érkezett, amelyben azt jelezték, hogy sok cég a katát a munkaviszony alternatívájaként használja. Ezek a cégek pedig illegális versenyelőnyre tesznek szert a foglalkoztatottakat szabályszerűen alkalmazó, tisztességes adózókkal szemben – hívta fel a figyelmet.

Izer Norbert elmondta, hogy a beadványokban szereplő állításokat alátámasztja a Pénzügyminisztérium friss elemzése is, amely szerint, míg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2018-ra jelentősen megnőtt. 2018 végén az akkor mintegy 300 ezer nyilvántartott katás közül minden harmadik, a vállalkozás megkezdés előtt alkalmazott volt, jellemzően munkaviszony keretei között foglalkoztatták.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozásokkal a legközvetlenebb kapcsolatban a könyvelők, az adótanácsadók állnak, ezért az Adó-Tanácskozás résztvevői – azaz a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek, illetve a kis- és középvállalkozásokat képviselő könyvelők – nélkülözhetetlenek a kata jogalkalmazói gyakorlatának és szabályainak áttekintésekor.

Az államtitkár kitért az Adó-Tanácskozás másik, kivát érintő témájára is. Felidézte, hogy már 51 ezer kivás céget tart nyilván az adóhivatal, vagyis egyre népszerűbb ez az adózási mód. Ezzel együtt mégis sok, a kiva választására potenciálisan jogosult vállalkozás marad a társasági adó hatálya alatt, annak ellenére, hogy a kiva választásával jelentősen csökkenne az adófizetési kötelezettségének összege. Izer Norbert szerint az Adó-Tanácskozás lehet az a fórum, amely még tovább növelheti a kiva népszerűségét. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS