A korábbi alkalmazottakból kerül ki a katások harmada

2020. 03. 02., 11:30

Jelenleg Magyarországon több mint 430 ezer vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), vagy a kisvállalati adó (kiva) szerint adózik, ezért a héten összeülő, negyedik Adó-Tanácskozás fókuszában a két legnépszerűbb hazai adófajta áll – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb adóteherrel járó adófajtája, amely a kisvállalkozóknak kínál könnyítést, de a nagy cégek nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként – mondta Izer Norbert államtitkár.

Kifejtette: míg a fehérítési reményeket beváltotta a kata, hiszen több tízezer egyéni vállalkozót és kisvállalkozást terelt a legális irányba, addig számos cég alternatív foglalkoztatási módként használja. Leszögezte: a kata jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az EU-ban ez a kisvállalkozók legversenyképesebb adófajtája, hiszen az alacsony adóteher és a minimális adminisztrációs költség biztosítja a folyamatos növekedés lehetőségét.

A kata visszaélésszerű alkalmazása azonban nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja – emelte ki az államtitkár.

Az elmúlt időszakban a Pénzügyminisztériumhoz több olyan jogszabály-változtatási kérelem érkezett, amelyben azt jelezték, hogy sok cég a katát a munkaviszony alternatívájaként használja. Ezek a cégek pedig illegális versenyelőnyre tesznek szert a foglalkoztatottakat szabályszerűen alkalmazó, tisztességes adózókkal szemben – hívta fel a figyelmet.

Izer Norbert elmondta, hogy a beadványokban szereplő állításokat alátámasztja a Pénzügyminisztérium friss elemzése is, amely szerint, míg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2018-ra jelentősen megnőtt. 2018 végén az akkor mintegy 300 ezer nyilvántartott katás közül minden harmadik, a vállalkozás megkezdés előtt alkalmazott volt, jellemzően munkaviszony keretei között foglalkoztatták.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozásokkal a legközvetlenebb kapcsolatban a könyvelők, az adótanácsadók állnak, ezért az Adó-Tanácskozás résztvevői – azaz a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek, illetve a kis- és középvállalkozásokat képviselő könyvelők – nélkülözhetetlenek a kata jogalkalmazói gyakorlatának és szabályainak áttekintésekor.

Az államtitkár kitért az Adó-Tanácskozás másik, kivát érintő témájára is. Felidézte, hogy már 51 ezer kivás céget tart nyilván az adóhivatal, vagyis egyre népszerűbb ez az adózási mód. Ezzel együtt mégis sok, a kiva választására potenciálisan jogosult vállalkozás marad a társasági adó hatálya alatt, annak ellenére, hogy a kiva választásával jelentősen csökkenne az adófizetési kötelezettségének összege. Izer Norbert szerint az Adó-Tanácskozás lehet az a fórum, amely még tovább növelheti a kiva népszerűségét. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS