A jogviszonytól függően eltérő a diákmunka adózása

2022. 05. 27., 11:48

Két-három héten belül kezdetét veszi a nyári szünidő, melynek legalább egy részét százezernyi diák tölti munkával – részben anyagi motiváció miatt, részben szakmai gyakorlat szerzése céljából. Immár széles körben ismert, hogy a 25 év alatti fiatalok idén januártól nem fizetnek SZJA-t, ugyanakkor jogviszonytól függően jelentősen eltérő szabályok szerint alakulhat a nettó jövedelmük. A főbb lehetőségeket járja körül a Moore Hungary elemzése.

Az idén életbe lépett SZJA-mentesség a fiatalok önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire egyaránt vonatkozik, az ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a kedvezménynek van felső határa: havonta 433 700 forintig terjedő adóalapra vonatkozik. A felettes részből a kifizető levonja a személyi jövedelemadót.

Adózást tekintve az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás tűnik a legelőnyösebbnek. A 25. életévének betöltéséig a tanuló, hallgató nem fizet sem személyi jövedelemadót, sem járulékot. Sőt a foglalkoztatót sem terheli szociális hozzájárulási adó kötelezettség. Nem árt tudni, hogy egy 2022. április 3-ától életbe lépett kormányrendelet szerint az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege a tag részére kifizetett óradíjnak 1,178-szorosa. Az óradíj pedig legalább a minimálbér egy órára vetített összege.

A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló a kedvezmény feltételeinek teljesülésekor szja-t nem fizet, de jövedelme járulékalapot képez, melyből a munkáltató 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot von le.

Ha a diák megbízási szerződés alapján dolgozik, a járulékot az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni, mely lehetséges tételesen, számlák alapján, vagy 10 százalék mértékben bizonylat nélkül. Járulékot csak akkor kell fizetni, ha a diák részére fizetett díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét, azaz a napi 2000 forintot.

Munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban a munkáltatónak is keletkezik 13 százalék szociális hozzájárulási adó kötelezettsége.

A hagyományos jogviszonyok helyett, mellett a diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is vállalhat munkát mezőgazdasági, és/vagy turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára, ide tartozik a filmipari statiszta is. Az alkalmi munkavégzés időben korlátozott, összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető határozott időre munkaviszony.

Fontos, hogy egyszerűsített foglalkoztatásnál a diák jövedelme nettó, mivel sem szja-t sem járulékot nem fizet, ugyanis a munkáltató fizeti a közterhet. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára 500; 1000; vagy 4000 forint a tevékenység ágazati besorolásától függően.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta napi nettó jövedelme ugyanakkor nem haladhatja meg a 18 000 forintot.

Külföldi diák foglalkoztatása

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét a külföldi adóügyi illetőségű diák munkabéréből vagy megbízási díjából akkor érvényesítheti, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra másik államban nem vett és nem vesz igénybe, továbbá az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – legalább 75 százaléka Magyarországon adózik. Külföldi adóügyi illetőségnél az adóalap kedvezményhez külön kiegészítő nyilatkozat szükséges.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS