A hagyatéki eljárás is változik a veszélyhelyzetben

2020. 04. 03., 13:15

A koronavírus miatti veszélyhelyzet egyre több hivatalos eljárást módosít. Nem maradt ki ebből az öröklések legfontosabb eljárása, a hagyatéki eljárás és hagyatéki tárgyalás sem. 2020. március 31-én 15 órától a Kormány döntése alapján már az új, átmeneti szabályok alapján lehet a hagyatéki eljárást lefolytatni. Melyek ezek az új szabályok? Mi változott meg a járvány miatt? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a hagyatéki eljárás?

Az öröklés során az egyik legfontosabb hivatalos eljárás a hagyatéki eljárás. Ez szükséges ahhoz, hogy az örökös hivatalosan is megkapja az örökséget – kezdi az Érthető jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A hagyatéki eljárás célja, hogy „az örökhagyó halálával az örökséget érintő vagyoni viszonyokban bekövetkező változást – az örökség átszállását – egy erre szolgáló polgári nemperes eljárásban biztosítsa.”

Miért hívják hagyaték eljárásnak, miért nem öröklési eljárás a neve, amit mindenki azonnal értene?

Egyszerűen azért hagyatéki eljárás az elnevezése, mert jogilag hagyatéknak nevezzük mindazt, ami az örökhagyó vagyona. Az eljárás pedig arról szól, azt dönti el, hogy mi legyen az elhunyt vagyonának, vagyis a hagyatéknak sorsa.

A hagyatéki eljárást a közjegyzők folytatják le, ők hoznak hivatalos döntést arról, hogy végül ki mit örököl az elhunyt után.

A hagyatéki eljárásról részletesebben az Örököltél? Erre figyelj, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés” című cikkben írtam korábban. (Ha esetleg még nem olvastad, vagy szeretnéd felfrissíteni a korábban már olvasott ismereteket, csak kattints a címre.)

Mi változik a hagyatéki eljárásban a koronavírus miatt?

A hagyatéki eljárások során sok esetben kerül sor hagyatéki tárgyalás tartására. Bár tárgyalásnak hívják, itt nem bíróságra kell menni. A hagyatéki tárgyalást „normál” körülmények között a közjegyző tartja a saját hivatalos irodájában.

Abban nyilván egyetérthetünk, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzetben már jó ideje nem beszélhetünk „normál” körülményekről.

A Kormány 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szól, melyben érintett a hagyatéki eljárás is.

Maga a kormányrendelet nem csak a hagyatéki eljárással kapcsolatos veszélyhelyzeti átmeneti szabályokról szól, sok egyéb hivatalos eljárás is szabályozásra került benne mintegy 20 oldalon keresztül. Ez tömény jogi szöveg, melyből az „átlag”, vagyis nem jogászi szakképzettséggel rendelkező polgároknak nem lehet könnyű kihámozni a számukra fontos információt. Ezért a rendelet linkjét csak igazán elszánt olvasóknak ajánlom. Nem véletlenül ragadtam tollat, akarom mondani billentyűzetet, hogy a hagyatéki eljárást érintő változást érthetően ismertté tegyem.

A hagyatéki eljárások menetében a hagyatéki tárgyalás egyes szabályai átmenetileg megváltoznak.

Miért lehet fontos a hagyatéki tárgyalás?

Nem minden esetben kell tárgyalás ahhoz, hogy a közjegyző határozni tudjon az örökléssel kapcsolatban. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tárgyalás kötelező.

„Normál” körülmények között tárgyalást kell tartani például akkor, ha

  • az örökhagyó után végintézkedés maradt,
  • az örökséggel kapcsolatban megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,
  • a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja,
  • a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri.

Hogyan változik a hagyatéki tárgyalás a veszélyhelyzet idejére?

Több dolog is módosul.

I. A veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet hagyatéki tárgyalást kitűzni.

Vagyis nem lehet meghatározni a hagyatéki tárgyalás időpontját, és erről az érdekelteket értesíteni. A rendelet pontosan úgy fogalmaz, hogy „tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el.”

Tehát itt nem csak arról van szó, hogy nem lehet megtartani a hagyatéki tárgyalást, de kitűzni sem. Vagyis még a hagyatéki tárgyalás későbbi időpontját sem lehet hivatalosan meghatározni a veszélyhelyzet alatt.

II. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben van rá lehetőség, hogy hagyatéki tárgyalás nélkül is átadják a hagyatékot, vagyis döntés szülessen az öröklés kérdésében.

De a veszélyhelyzetben sem lehet tárgyalás nélkül döntést hozni például akkor, ha

  • az örökhagyó után végintézkedés maradt,
  • a törvényes örökös kérésére, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, a korábbi egyezségtől el kíván térni, vagy örökségét hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni.

A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha a közjegyző a hagyatékátadó végzés tervezetét minden érdekeltnek megküldi, és a kézhezvételtől számított 15 napon belül mindenki kifejezetten nyilatkozik, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadja.

Végrendeletek a veszélyhelyzet alatt

A kormányrendelet előírja, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a veszélyhelyzet ideje alatt is köteles gondoskodni a közvégrendeletek megtételének, és a végrendeletek letétbe helyezésének biztosításáról.

A végrendeletekről ebben a cikkben olvashatsz többet: 7 szabály, hogy érvényes legyen a végrendelet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS