A behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylésével kapcsolatos adóhatósági gyakorlatot vizsgálja az EU Bírósága

2020. 09. 29., 20:30

Manapság a magyar adózás egyik legfelkapottabb témája a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylése. A COVID-19 pandémia következtében kialakult gazdasági helyzetben egyre több vállalkozásnak adódnak nehézségei a kintlévőségek behajtásával, és a behajtás sikertelensége esetén jól jön az áfa-visszatérítés útján megmenthető pénz.

Az EU Bírósága a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy olyan esetben, amikor egy vállalkozás az általa kiszámlázott ellenértéket azért nem kapja meg, mert a kiszámlázott követelés behajthatatlanná vált, pl. az üzleti partner felszámolás alá került, úgy a költségvetésből vissza lehet kérni az áfát, amit a vállalkozás az ügylet miatt eredetileg befizetett. A döntés nyomán számtalan adó-visszatérítési kérelem érkezett az adóhatósághoz, és az adóhatóság ezek jelentős részét teljesítette is, vagyis a vállalkozások megkapták a pénzüket.

Az adóhatóság azonban elévülésre hivatkozással megtagadja az adóvisszatérítést azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet óta több mint öt év eltelt.

A követelés behajthatatlansága gyakran csak hosszú évekkel az ügylet teljesítése után, pl. egy végrehajtási eljárás során derül ki. Ezekben az esetekben az adóhatóság joggyakorlata teljesen ellehetetleníti a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylését, mivel az adóhatóság az eredeti ügylet teljesítési időpontjától számítja az ötéves elévülési időt, nem a követelés tényleges behajthatatlanná válásától” – mutatott rá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A közelmúltban már születtek magyar bíróságok előtt olyan egyedi döntések, ahol a bíróság nem fogadta el azt a szigort, ahogyan az adóhatóság az elévülési szabályokat értelmezi. Egységes joggyakorlatról azonban még nem beszélhetünk, hiszen ezek az ügyek még a Kúria általi elbírálásra várnak.

A napokban azonban egy közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy szükséges az EU Bíróságától is iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy összhangban áll-e egyáltalán az EU joggal az adóhatóság jogértelmezése, miszerint az eredeti ügyletet követő öt éven túl behajthatatlanná vált követelések esetében nincs helye az áfa visszatérítésnek.

Mivel az eljáró bíróság megindította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást, így nagy valószínűséggel a közösségi bíróság iránymutatása alapján fognak végül eldőlni ezek az ügyek. Amennyiben a döntés a vállalkozásoknak kedvez, úgy számtalan vállalkozás számára fog elérhetővé válni további áfa visszaigénylése a költségvetésből” – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS