A behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylésével kapcsolatos adóhatósági gyakorlatot vizsgálja az EU Bírósága

2020. 09. 29., 20:30

Manapság a magyar adózás egyik legfelkapottabb témája a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylése. A COVID-19 pandémia következtében kialakult gazdasági helyzetben egyre több vállalkozásnak adódnak nehézségei a kintlévőségek behajtásával, és a behajtás sikertelensége esetén jól jön az áfa-visszatérítés útján megmenthető pénz.

Az EU Bírósága a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy olyan esetben, amikor egy vállalkozás az általa kiszámlázott ellenértéket azért nem kapja meg, mert a kiszámlázott követelés behajthatatlanná vált, pl. az üzleti partner felszámolás alá került, úgy a költségvetésből vissza lehet kérni az áfát, amit a vállalkozás az ügylet miatt eredetileg befizetett. A döntés nyomán számtalan adó-visszatérítési kérelem érkezett az adóhatósághoz, és az adóhatóság ezek jelentős részét teljesítette is, vagyis a vállalkozások megkapták a pénzüket.

Az adóhatóság azonban elévülésre hivatkozással megtagadja az adóvisszatérítést azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet óta több mint öt év eltelt.

A követelés behajthatatlansága gyakran csak hosszú évekkel az ügylet teljesítése után, pl. egy végrehajtási eljárás során derül ki. Ezekben az esetekben az adóhatóság joggyakorlata teljesen ellehetetleníti a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylését, mivel az adóhatóság az eredeti ügylet teljesítési időpontjától számítja az ötéves elévülési időt, nem a követelés tényleges behajthatatlanná válásától” – mutatott rá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A közelmúltban már születtek magyar bíróságok előtt olyan egyedi döntések, ahol a bíróság nem fogadta el azt a szigort, ahogyan az adóhatóság az elévülési szabályokat értelmezi. Egységes joggyakorlatról azonban még nem beszélhetünk, hiszen ezek az ügyek még a Kúria általi elbírálásra várnak.

A napokban azonban egy közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy szükséges az EU Bíróságától is iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy összhangban áll-e egyáltalán az EU joggal az adóhatóság jogértelmezése, miszerint az eredeti ügyletet követő öt éven túl behajthatatlanná vált követelések esetében nincs helye az áfa visszatérítésnek.

Mivel az eljáró bíróság megindította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást, így nagy valószínűséggel a közösségi bíróság iránymutatása alapján fognak végül eldőlni ezek az ügyek. Amennyiben a döntés a vállalkozásoknak kedvez, úgy számtalan vállalkozás számára fog elérhetővé válni további áfa visszaigénylése a költségvetésből” – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS