Álképviselő: amikor a képviselet nem stimmel

2020. 06. 26., 16:15

Az életben nem mindig személyesen intézzük ügyes-bajos dolgainkat. Van, amikor meghatalmazunk valakit, hogy helyettünk nyilatkozzon. Olyankor ő lesz a mi képviselőnk. Azonban a képviselet esetén is félremehet valami. Amikor a képviselő túlságosan „önállósítja” magát, álképviseletről beszélhetünk. Ki az álképviselő? Mi ilyen esetben a helyzet? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Mi a képviselet?

A képviseletnek megvannak a maga szabályai. Többféleképpen is létrejöhet, de erről mindjárt szó lesz. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy bizonyos kivételektől eltekintve általában más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. Vagyis nem mindig kell személyesen, lehet képviselőn keresztül is. Arról, hogy mi minősül jognyilatkozatnak, ide vagy ide kattintva olvashatsz többet – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A képviselet lényege, hogy a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

Ez annyit jelent, hogy ha helyetted egy képviseleti joggal eljáró személy, vagyis a te képviselőd aláír egy szerződést, akkor az olyan, mintha te írtad volna alá. A szerződésben foglalt jogok téged illetnek majd, de a kötelezettségek teljesítéséért is te leszel a felelős.

Hogyan jöhet létre a képviselet?

Ahogy fent említettem, többféle úton is létrejöhet a képviseleti jog.

  • Talán a legismertebb a meghatalmazás. Ezt ne keverd össze a megbízással, nem ugyanaz. Arról korábban írtam, hogy mi is a kettő közti különbség. Meghatalmazás az, amikor feljogosítunk valakit, hogy helyettünk és nevünkben nyilatkozzon, járjon el. Az, aki helyettünk eljárhat, vagyis a meghatalmazott lehet egy családtag, a szomszéd, egy kolléga vagy ügyvéd is, attól függően, hogy hol és milyen ügyről van szó. A meghatalmazással kapcsolatban több helyen és többféle szabály is van, így érdemes utánanézni, mielőtt adnál vagy kapnál egyet.
  • Képviseleti jogot jogszabály is létrehozhat. Például a szülő jogszabály alapján törvényes képviselője a gyermekének.
  • Képviseleti jog alapulhat bírósági vagy hatósági határozaton. Erre példa, amikor valakit kijelölnek egy személy gyámjának.
  • Létesítő okirat is lehet az alapja a képviseleti jognak. Például egy szervezet esetén, ha a létesítő okiratban rögzítik, hogy valamely tisztséget betöltő személy meghatározott körben jogosult a szervezet nevében eljárni.

Kiből lesz álképviselő?

Kétféle módon válhat valakiből álképviselő:

  • ha a személy képviseleti jog nélkül jár el, illetve
  • ha a képviselő a képviseleti jogkörét túllépi.

Az első esetben a személy úgy jár el képviselőként, hogy nem rendelkezik képviseleti joggal. Például a cég volt ügyvezetője azután ír alá egy szerződést a cég nevében, hogy a megbízatása már lejárt, már nem ő az ügyvezető.

A második esetben arról van szó, hogy a személy rendelkezik képviseleti joggal, de az nem terjed ki arra, amivel kapcsolatban ő képviselőként mégis nyilatkozik, eljár.

Mi történik, ha egy álképviselő nyilatkozik a nevünkben?

Főszabály szerint az álképviselő nyilatkozata csak a képviselt jóváhagyásával vált ki a képviseltet érintő joghatást. Vagyis, ha az álképviselő a nevünkben nyilatkozik, akkor az abban az esetben lesz ránk nézve kötelező, ha utólag jóváhagyjuk az álképviselő nyilatkozatát.

„Az álképviselő eljárását a jogosult utóbb jóváhagyhatja” – mondta ki egy bírósági ítélet is.

Mi történik, ha nincs utólagos jóváhagyás?

Két esetet kell megkülönböztetnünk, ha az álképviselő jognyilatkozatát utólag nem hagyja jóvá az, akit az álképviselő „képviselt”.

Az egyik eset az, amikor az álképviselő jóhiszeműen járt el. A jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát köteles megtéríteni. Vagyis nem minden kárért felel. Jóhiszeműnek minősülhet az álképviselő, ha nem tudta és a körülmények alapján nem is kellett tudnia, hogy valójában nem rendelkezik képviseleti joggal az adott nyilatkozat megtételére.

A másik eset, mikor az álképviselő rosszhiszemű volt. A rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni. Az álképviselő akkor tekinthető rosszhiszeműnek, ha úgy járt el képviselőként, hogy tudta, illetve a körülmények alapján tudnia kellett, hogy jogszerűen nem járhat el, képviseleti joggal nem rendelkezik.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 17:13:00
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS