Megjöttek a Babaváró felhasználásnak első statisztikái

2019. 09. 06., 16:01

A Duna House Hitelcentruma által közvetített Babaváró támogatások közel felét lakásvásárlási célra igénylik, derül ki a hitelközvetítő friss adataiból.

A felújításra fordított támogatással együttesen az ügyletek közel kétharmada az ingatlanpiacra és a lakásállományra van erőteljes hatással, valamint sokan meglévő hitelüket elő- vagy végtörlesztik. A folyósított támogatások átlagos nagysága 9,7 millió forint, azaz szinte mindenki a maximális összeget igényli és a bankok minimális korrekcióval hagyják jóvá.

A Duna House Hitelcentrumának friss adatai szerint az ingatlanpiacot érintő felhasználási célok erőteljesen jelen vannak a Babaváró támogatás igénylésénél. A független hitelközvetítő vállalat több mint 200 Babaváró támogatást vizsgált meg az elmúlt időszakban benyújtott igénylések alapján.  Az ingatlancélok után a megtakarítási cél a legnépszerűbb 13 százalékos aránnyal, ebben a későbbi gyermek miatt félretett megtakarítások és a Magyar Állampapír Pluszt vásárlók voltak jelen a válaszok alapján. A támogatást igénylő friss házasok 10,5 százaléka pedig valamilyen régebbi hitelét szeretné részlegesen vagy teljesen törleszteni. Elenyésző számban voltak jelen az ügyletek vizsgálatában azok, akik autóvásárlást vagy vállalkozás fejlesztést jelöltek meg a felhasználás céljaként.

Az ingatlanpiaci célokkal felvett támogatások egyelőre még nem érződnek markánsan a forgalomban, a Duna House tapasztalatai és várakozásai alapján ezek a következő hónapokban jelenhetnek meg a piacon. Egyrészt az ingatlan adásvételek hosszabb kifutása, másrészt pedig a Babaváró támogatás szabályozási folyamata miatt is. Például aki a teljes összeget szeretné lakásvásárlásra önerőként fordítani, annak erre csak a felvételt követő 90 nap után lesz lehetősége. Addig ugyanis a bankoknak a felvett Babaváró támogatás 25 százalékával teherként kell számolni, ami befolyásolhatja az engedélyezhető jelzáloghitel mértékét.

 „A benyújtott igénylések ezen szakaszában egyértelműen látszik, hogy azok közül, akik igénybe szeretnék venni a támogatást, szinte mindenki a maximális támogatási összeget szeretné. A felhasználási célok között azonban már vegyes a kép az ügyfelek között. Az ingatlanpiaci célok, mint vásárlás, felújítás, vagy jelzáloghitel kiváltás túlnyomó többségben vannak, de megtakarítási céllal is gyakran találkoznak pénzügyi szakembereink, számunkra ez pozitív példa, hogy magas szintű felelősséget mutat azon ügyfelek köre, akik a közvetítők segítségét veszik igénybe” – nyilatkozta Fülöp Krisztián, a Duna House Hitelcentrumának vezetője. „Az ügyfelek szempontjából nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb esetben különböző felhasználási célhoz akár különböző igénylési feltételek párosulnak a bankoknál, így nem mindegy, hogy milyen célból szeretnénk felvenni a babavárót, és az igénylést melyik bankhoz nyújtjuk be. A sikeresebb és gyorsabb ügyintézések érdekében érdemes már az igénylés előtt pénzügyi szakemberrel egyeztetni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS