Egyre nagyobb összegű lakáshiteleket vesznek fel a magyarok

2019. 01. 23., 13:15

A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, a lakáshitelek 38 százaléka 15 millió forint feletti. Vidéken a kedvezőbb árfekvésű ingatlanokhoz érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – tájékoztatott a Duna House.

A tavalyi szigorításoknak köszönhetően drasztikusan megugrott a legalább 10 éves kamatperiódusú hitelek aránya is. Az ügyfelek többsége törekszik a biztonságra a hitel igénylésekor, valamint igyekszik kihasználni a magasabb jövedelemterhelés lehetőségét, amit a hosszú kamatperiódus biztosít. A Duna House a lakáscélú hitelek volumenének 20–30 százalékos mértékű bővülését, és az ügyletek értékének további növekedését várja 2019-ben.

Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, a nyugat- és a kelet-magyarországi településeken ezzel szemben csak a hitelügyletek 13–20 százaléka haladja meg ezt az összeget. Ez utóbbi területeken legtöbben 5–10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek lakáscéljaik megvalósítására, az esetek csaknem fele ebbe a kategóriába sorolható a Duna House Hitelcentruma által közvetített hitelek adatai alapján.

„Az ingatlanpiaci tendenciákat követve, a kormányzati intézkedésekkel összhangban, változott a lakáscélú hitelezés a tavalyi év második felében. Az áremelkedés következtében a legtöbben már csak nagyobb összegű hitellel tudták megvalósítani lakáscéljaikat. A nagyobb hitelösszeghez azonban biztonságosabb, és a jövedelemterhelhetőség miatt életszerűbb, hosszabb kamatperiódust választottak az ügyfeleink” – mondta el Fülöp Krisztián, a Duna House Hitelcentrumának vezetője.

Az egyre magasabb összegű hiteligénylésekhez hosszabb kamatperiódusok társulnak. Budapesten 69, nyugaton és keleten 76–77 százalék a legalább 10 évre fix kamatozású hitelek aránya. Ez a 2018-as második negyedévhez képest jelentős mértékű eltolódást jelent a biztos törlesztők irányába. A változó kamatozású, kevesebb mint 5 évre fixált hitelek aránya az év végére gyakorlatilag minimálisra csökkent.

A Duna House hitelközvetítő vállalata tavaly több mint 5000 ügyfélnek segített hitelek esetében az optimális pénzügyi megoldás megtalálásában, az elemzés ezen ügyletek alapján készült – olvasható a társaság közleményében.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS