A jelzáloghitelesek többsége 20 éves futamidővel kalkulál

2021. 06. 24., 09:00

Az első negyedévében több mint 41 000 adás-vétel történt az ingatlanpiacon, amelynek mintegy 40 százalékát hitelből finanszírozták a vásárlók a Duna House adatai alapján. A társaság szerint a jelzáloghitelt igénylők többsége 20 éves futamidővel kalkulál.

Nemcsak az adás-vételek száma nőtt, hanem ügyletek értéke is: Budapesten a legnagyobb arányban, 36 százalékkal, 20 millió forint felettire nőtt a jelzáloghitelek átlagos értéke, míg a keleti és a nyugati országrészben a 10-15 millió forintos tranzakció volt a legnépszerűbb.

A társaság elemzése szerint az otthonteremtési támogatások hatására jelentősen megnőtt a hitelfelvételi tranzakciók száma, aminek következtében megduplázódhat a banki ügyintézés időtartama.

Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője erről azt mondta, nem a döntés tart sokáig, hanem a sorban állás: 2021 februárjától jelentősen megnőtt az igényelt hitelek száma. Havonta mintegy 5500 hiteligénylést adnak be, amelyek általában mind kisebb értékűek, de mivel sok van belőlük, tovább növelik a pénzintézetek leterheltségét.

Az átfutási idő így a duplájára is hosszabbodhat, amivel ajánlott előre kalkulálni, hogy az adásvételi szerződés teljesítését ne lehetetlenítse el. A folyamatot fel lehet gyorsítani, ha pénzügyi szakértő segíti az ügyintézést, hiszen rendelkezik mindazzal a tudással, ami ehhez szükséges. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS