Az internetes reklámok és a közösségi oldalak tele vannak olyan hirdetésekkel, amelyek arról szólnak, hogy a különböző gyógygombákat, növényeket vagy gyümölcsöket nagy koncentrátumban tartalmazó étrend-kiegészítők alkalmasak a súlyos, akár daganatos betegségek gyógyítására, megelőzésére. Vannak ezek között olyanok, amelyeknek csak az egészségre gyakorolt kedvező hatását emelik ki, azonban egyes termékek hatásfokát már-már a gyógyszerekéhez hasonlónak vagy „mindenre jó csodaszernek” mutatják be. De vajon mit hihetünk el ezekből és mit nem? Laikus vásárlóként honnan tudunk erről meggyőződni?
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze nyújt segítséget abban, hogy könnyebben tudjunk eligazodni az étrend-kiegészítők világában.
A kérdés különösen fontos, hiszen főleg azok keresik ezeket a termékeket, akik egészségtudatos életmódjuk, betegségektől való félelmük vagy már meglévő betegségük miatt éppen egészségük veszélyeztetettsége, illetve annak az érzete miatt lelkileg kiszolgáltatottabbak és így könnyebben befolyásolhatók. Ráadásul a kedvező egészségügyi hatású termékek bizalmi termékeknek tekinthetők, mivel a laikus fogyasztók ezek hatásait, tulajdonságait nem ismerik, és jellemzően csak hosszabb idő alatt fejtik ki hatásukat. Ezért kiemelkedően lényeges, hogy tudományosan bizonyított állításokon alapuló, valós tájékoztatásban részesüljenek.
A válasz felfedése előtt fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez a cikk csak az étrend-kiegészítőnek minősülő termékekre vonatkozik. Étrend-kiegészítő az olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat és a hagyományos étrendet egészíti ki. A gyógyszerekre, gyógynövényekre, egyéb gyógyhatású készítményekre más szabályok irányadók.
A hétköznapi kereskedelmi forgalomban, drogériákban is kapható, illetve az internetről is rendelhető étrend-kiegészítő termékek (tabletták, italok, kivonatok) számos olyan tápanyagból, egyéb összevetőkből állnak, amelyek kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bírnak. Azonban az, hogy alkalmasak-e ennél többre, a következőket érdemes tudni.
Különbséget kell tenni az étrend- kiegészítők kapcsán két nagy csoport között attól függően, hogy a reklám mit tartalmaz:
– betegségek elleni termékek;
– betegségek kockázatának csökkentésére, illetve egészségmegőrzésre kínált termékek.
A legsúlyosabb esetkör, és ezért elsőként kell említeni, ha az étrend-kiegészítőről betegséget megelőző, azt kezelő tulajdonságot állítanak. Számos esetben jelennek meg cukorbetegségre, szív- és érrendszeri vagy akár daganatos betegség kezelésére ajánlott termékek. A jogszabályok azonban tiltják, hogy étrend-kiegészítő kapcsán betegséget megelőző, vagy azt kezelő tulajdonságot jelentsenek ki, ilyenre még utalást sem lehet tenni, még akkor sem, ha egyébként a termék tényleges hatásával összefüggően a vállalkozás valamilyen vizsgálatot folytatott. Ezért az ilyen tartalmú reklámok jogellenesek, és a forgalmazóra jogi következményekkel járnak.
A második körbe azok a termékek tartoznak, amelyekkel kapcsolatosan az előzőekhez képest „puhább” állításokat tesz a forgalmazó. Azt sugallják vagy sejtetik, hogy az adott termék vagy annak valamely alkotóeleme jelentősen csökkenti egy betegség kialakulásának kockázatát, vagy az adott élelmiszer-kiegészítő, illetve annak valamely alkotóelemének fogyasztása és az egészség között összefüggés van. A reklámokban olyan kijelentésekkel találkozhatunk például, hogy a termék szedése bármilyen immunhiányon képes javítani, immunerősítő, visszaállítja a természetes bélflórát, méregteleníti a májat, a gyomorproblémákat enyhíti, a puffadást, gyomorfekélyt kedvezően befolyásolja, segíti a szívműködést, jótékonyan hat az érrendszerre, hormonrendszerre, és hasonlók.
Ilyen kijelentést a vonatkozó jog szerint csak akkor lehet tenni, ha az adott összetevőről megállapították annak hatásosságát. Az Európai Unió Bizottsága összegyűjtötte az összes tagállamtól a lehetséges állításokat, összesen 44 000 darabot. Ezeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megvizsgálta, és tudományos szakvéleményt adott arról, hogy mely alkotóelemek azok, amelyek hatásossága tudományosan igazolható. Az eredmény egy jogszabály és egy nyilvántartás formájában jelent meg, amit a 432/2012/EU rendelet tartalmaz. A rendeletet rendszeresen módosítják az egészségre vonatkozó, újonnan engedélyezett állítások jegyzékének frissítése érdekében. A nyilvántartás itt található meg.
A jegyzékből kiderül, hogy csak néhány száz alkotóelem hatásossága volt igazolható, és azok is csak szigorú feltételekkel. Néhány példa ezek közül:
– a dió igazoltan hozzájárul a vérerek rugalmasságának fenntartásához, ha legalább napi 30 grammot viszünk be,
– a cink hozzájárul a köröm, a bőr és a haj normál állapotának fenntartásához,
– napi 200 mg kakaó segít megőrizni az erek rugalmasságát,
– a guargumi hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához, ha napi 10 grammot fogyasztunk,
– a szelén hozzájárul a pajzsmirigy normál működéséhez és az oxidatív stresszel szembeni védelemhez,
– az étkezés részeként elfogyasztott zabból és árpából származó béta-glükán hozzájárul a vércukorszint csökkentéséhez,
– napi 20 g olivaolaj polifenolja hozzájárul az oxidatív stresszel szembeni védelemhez,
– napi 250 mg omega-3 hozzájárul a szív megfelelő működéséhez,
– az ördögnyelvben található napi 4 g glükomannán hozzájárul a normál koleszterinszint fenntartásához,
– a jód hozzájárul a pajzsmirigy normál működéshez,
– a májban, a tojásban vagy a karfiolban is megtalálható kolin (amennyiben az étrendkiegészítő 100 grammra számítva adagonként legalább 82,5 mg kolint tartalmaz) igazoltan segíti a májműködést,
– a lenmagolajban található napi 10 g linolsav hozzájárul a koleszterinszint fenntartásához.
Ezekkel szemben nem találták tudományosan igazoltnak például, hogy
– a hialuronsav segít megőrizni a bőr egészségét és a bőr fiatalos megjelenését,
– a kurkumin hozzájárul az ízületek normál működéséhez,
– a Q10 koenzim fenntartja a szív egészségét, segíthet fenntartani az egészséges vérnyomást vagy az egészséges koleszterinszintet,
– a BCAA segíti a regenerálódást edzés után,
– az L-karnitin hatékonyabbá teszi az energia-anyagcserét.
A fentiek alapján látható, hogy óvatosan bánjunk az étrend-kiegészítő termékek reklámjában lévő hangzatos és sokat ígérő kijelentésekkel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a változatos és kiegyensúlyozott étrend előfeltétele a jó egészségnek. De az étrend is csupán egy azon számos tényező közül, amelyek befolyásolják bizonyos emberi betegségek kialakulását. Más tényezők, mint az életkor, a genetikai hajlam, a fizikai aktivitás szintje, a dohánytermékek és más kábító hatású anyagok fogyasztása, a környezeti hatás és stressz mind befolyásolhatják az emberi betegségek kialakulását.
Tehát csodaszerek nincsenek, ne várjuk egy terméktől sem a csodás gyógyulást, tegyünk minden lehetséges formában az egészségünkért! Régi igazság az, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett csak azt vigyük be a szervezetünkbe, amire valóban szükségünk van.
Az ügyészség közérdekvédelmi szakemberei már több olyan vállalkozással szemben is vizsgálatot indítottak, amelyek azt állították, hogy étrend-kiegészítőnek minősülő termékeik alkalmasak súlyos betegségek gyógyítására vagy megelőzésére. Az ilyen reklámokat az ügyészek a fogyasztók védelme érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik.
Amennyiben szeretne az engedélyezett állítások között keresni, azt a fent hivatkozott 432/2012/EU rendeletben, valamint az ezen a linken található online keresőben teheti meg.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.