Új energiacímkék: a legfontosabb tudnivalók

2021. 02. 12., 14:30

A változásra az Európai Unió már tavaly felhívta a figyelmet, viszont a 2020. novemberétől már megjelenő új címkék mellett mankóként segíthették a vásárlókat a régiek. Idén március 1-től azonban már hiába keressük a sok „+” jelzést a háztartási nagygépeken, sőt, már az „A” osztályú besorolás is kevesebb lesz. Hogyan érdemes tájékozódni az új káoszban? A MediaMarkt segít eloszlatni a kétségeket.

Mosó-, mosogató-, mosó-szárító gépek, hűtőszekrények, fagyasztók és borhűtők – mind új energiabesorolást kapnak. A legnagyobb fejtörést talán az okozhatja, hogy hová tűnik a sok „A+”-os jelzés, sőt, több helyen az A és B osztály egyenesen üresen marad. Ezentúl a gépek már sokat fogyasztanak?

Az új szabályozás értelmében az „A” osztály marad ezentúl is a legmagasabb energiaosztály, de a pluszjelektől megszabadul. Nem csoda, hiszen 2017-ben a mosógépek és hűtők 90%-a valamely pluszos A kategóriába tartozott, így már egyre nehezebbé vált megítélni a készülékek energiafogyasztási szintjei közti különbséget. Éppen ezért jelentős átminősítések lesznek – így előfordulhat, hogy az adott gép a korábbi gyakorlathoz képest már nem fog az A és B besorolás alá tartozni.

Például egy korábban A+++ mosogatógép az új rendszer szerint csak a D kategóriának felel meg, az F osztály pedig 2024-re minden kategóriában kifut. Mindez közel sem azt jelenti, hogy az eddig kiemelkedően energiatakarékosnak minősített mosógép máris rosszabb minőségű lett – mindössze a rendszer lett szigorúbb (és ez természetesen a gyártókat előbb-utóbb olyan fejlesztésekre ösztönzi, melyekkel a felső két kategóriát is betölthetik).

További zavarkeltő tényező lehet, hogy például, ami az egyik háztartási gépnél B kategóriába esik, az a másiknál már egy másik osztályba kerül besorolásra. Mi határozza meg tehát az új besorolást az egyes termékcsoportoknál?

Az egyes berendezéseket az összesített energiaindex (EEI) alapján sorolják be az egyes kategóriákba, ami viszont mást jelent például egy mosógépnél, mint egy mosogatógépnél. Egy A+++ energiaosztályú mosogatógép az új számítás szerint akkor kaphat ilyen szintű minősítést, ha az EEI-értéke kisebb mint 50. Vagyis, a korábbi A+++ március 1-től, a tényleges fogyasztástól függően B, C vagy D osztályba kerül.

Egy ma A+++ energiaosztályú mosógép viszont az új szabályozás szerint akár a C, vagy D kategóriában is megjelenhet az energiaindextől függően. Az EEI számítása tehát jelentősen eltér a két szabályozás alapján az egyes készülékeknél, de a lényeg minden esetben ugyanaz: a jelenleg mindössze három osztályt kitöltő gépeket (mosógépeket, mosogatógépeket, hűtőket, fagyasztókat) a jövőben 6 osztályba osztják be.

Ezekhez a háztartási gépekhez részletes tájékoztatót és értelmező infografikákat csatolt a MediaMarkt és az APPLiA Magyarország Egyesülés. A háztartási nagygépeken kívül egy későbbi időpontban további készülékek is új energiacímkéket kapnak, mindössze. A főzőlapok, sütők, légkondicionálók és szárítógépek esetében egyelőre a régi jelzések és energiacímkék maradnak érvényben.

Így változik a mosó-szárítógépek energiacímkéje

A címke bal oldalán található adatok – az alsó sor kivételével – a teljes üzemi ciklusra vonatkoznak, azaz egy teljes mosásra és szárításra együtt.

A címke jobb oldalának információi csak a mosási ciklusra vonatkoznak.

Energiaosztályok és energiahatékonysági besorolás az új rendszer szerint (A-G)

  • QR-kód link az EPREL (European Product Database for Energy Labelling) adatbázishoz
  • Éves fogyasztási érték helyett a 100 ciklusra vonatkoztatott súlyozott energiafogyasztást jelölik
  • Zajkibocsátási osztály – már nem dB (decibel) értékkel kerül megadásra, hanem hangosságosztályba történő besorolással
  • Névleges kapacitás a teljes üzemi ciklusra (maximális töltetmennyiség)
  • Súlyozott vízfogyasztás a teljes üzemi ciklusra
  • Programidő a teljes üzemi ciklusa

Nem változik: centrifugálás-hatékonysági osztály.

Így változik a mosogatógépek energiacímkéje

  • Energiaosztályok és energiahatékonysági besorolás az új rendszer szerint (A-G)
  • QR-kód link az EPREL (European Product Database for Energy Labelling) adatbázishoz
  • Éves fogyasztási érték helyett a 100 ciklusra vonatkoztatott súlyozott energiafogyasztást jelölik
  • Zajkibocsátási osztály – már nem dB (decibel) értékkel kerül megadásra, hanem hangosságosztályba történő besorolással
  • Minden, programot érintő információ az ECO-programra vonatkozik: ECO-program névleges kapacitása normál terítékkel, ECO-program vízfogyasztása és újdonságként megjelenik az ECO-program futásának időtartama

Így változik a mosógépek energiacímkéje

  • Energiaosztályok és energiahatékonysági besorolás az új rendszer szerint (A-G)
  • QR-kód link az EPREL (European Product Database for Energy Labelling) adatbázishoz
  • Éves fogyasztási érték helyett a 100 ciklusra vonatkoztatott súlyozott energiafogyasztást jelölik
  • Zajkibocsátási osztály – már nem dB (decibel) értékkel kerül megadásra, hanem hangosságosztályba
  • Minden, programot érintő információ az ECO 40-60°C-os programra vonatkozik: maximális töltetmennyiség, a program hossza teljes töltet mellett
  • Nem változik: centrifugáláshatékonysági osztály, súlyozott vízfogyasztás üzemi ciklusonként

Így változik a borhűtők energiacímkéje

  • Energiaosztályok és energiahatékonysági besorolás az új rendszer szerint (A-G)
  • QR-kód link az EPREL (European Product Database for Energy Labelling) adatbázishoz
  • A zajkibocsátási osztály – már nem dB (decibel) értékkel kerül megadásra, hanem hangosságosztályba történő besorolással
  • Nem változnak: éves energiafogyasztás, kapacitás (szabványos borosüvegek száma)
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS