Több mint félmillió termék árát vizsgálta tavaly a fogyasztóvédelem

2020. 01. 13., 12:45

Több mint félmillió termék árát vizsgálta az üzletekben tavaly a fogyasztóvédelem – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn.

Az év elején, a karácsonyi roham lecsengése után a boltok és a webáruházak sokféle akciót hirdetnek meg, jelentős árkedvezményeket kínálnak vásárlóiknak. A fogyasztóvédelmi hatóság a nem valós leértékelések esetén megtévesztés miatt eljárást indít. A szakemberek a 2019-es ellenőrzések töredékénél, a termékek kevesebb mint négy százalékánál találtak kifogásolnivalót.

A fogyasztóvédelmi hatóság az elmúlt évben négyezer üzletben több mint félmillió termék árát vizsgálta meg abból a szempontból, hogy az előírásoknak megfelelően tüntették-e fel az eladási árakat, egységárakat. A tavalyi ellenőrzések 4 százalékánál, közel 560 ezer vizsgált termék közül mintegy 19 ezernél merült fel probléma.

A tárca tájékoztatása szerint a szakemberek idén is az akciós ajánlatok valóságtartalmát, az akciós eladási ár, akciós egységár feltüntetését vizsgálják. A januári leértékelések ellenőrzése során bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként. A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indul.

Az év eleji leértékeléseknél fontos tudni, hogy nem elég, ha az eladó csak az akció arányát, százalékát tünteti fel, a vásárlónak a teljes fizetendő árat látnia kell, beleértve az egységárat is. Utóbbit az egy csomagban elhelyezett több darab, azonos termékkategóriába tartozó, azaz homogén termék esetén kell jelezni akkor is, ha azok különböző színűek vagy mintájúak. Fokozottan érdemes odafigyelni arra, hogy a meghirdetett leértékelés valós mértékű-e - hívták fel a figyelmet.

Az előírások szerint a vállalkozásnak a vásárló által ténylegesen fizetendő eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan, forintban vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetnie. A fogyasztónak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó bruttó árat kell látnia. Két ár együttes feltüntetése esetén a kereskedő az alacsonyabb áron köteles értékesíteni a terméket, még akkor is, ha a hibát például elütés okozta.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján széles körben terjed az a gyakorlat, amely szerint az árkedvezmény csak törzsvásárlói- vagy hűségkártya birtokában érvényesíthető. Erről az üzletnek előzetesen tájékoztatnia kell a vásárlókat.

Az árfeltüntetési szabályok az üzletek, áruházak mellett az internetes vásárlásra is vonatkoznak. A fogyasztóvédelmi hatóság és az ITM IT laboratóriuma rendszeresen ellenőrzi a hagyományos és online kereskedők árazási gyakorlatát. Az előírásokat az eladóknak nemcsak az üzletekben és webáruházakban, hanem a hirdetéseikben, prospektusaikban és egyéb reklámanyagaikban is be kell tartaniuk. Ha a vásárlók megtévesztő árfeltüntetéssel találkoznak, a kormányhivatalnál kezdeményezhetnek fogyasztóvédelmi hatósági eljárást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a leghathatósabban a fogyasztóvédelemben tudja érzékeltetni, hogy a magyar emberek oldalán áll. A tárca ezért ezen a területen fokozott erőfeszítésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, célzott vizsgálatokkal védi a családokat, a jogkövető vállalkozásokat 2020-ban is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS