Tízezren már ellenőrizték az MNB feketelistáját

2021. 03. 25., 11:30

A befektetőket védő üzeneteket jelentet meg az MNB a legismertebb internetes keresőportálon a pénzügyi csalók hirdetései mellett. A kampány nyomán immár tízezernyi ügyfél ellenőrizte a jegybank gyanús cégeket felsoroló „feketelistáját” – nyilatkozta Kandrács Csaba MNB alelnök az MTI-nek.

Tavaly november óta folytat világhálós fogyasztóvédelmi kampányt az MNB az itthon leggyakrabban használt keresőprogramon, az interneten hirdető jogosulatlan, engedély nélküli befektetési szolgáltatók, magánszemélyek ellen – mondta a jegybanki vezető.

Ennek keretében a befektetők által gyakorta keresett kulcsszavaknál adott esetben a csalók hirdetései közvetlen közelében az MNB befektetővédelmi tájékoztatóinak elérhetősége is megjelenik. Kandrács Csaba hozzátette: a lakosság tényleges keresései nyomán öt hónap alatt ezek immár 170 000-szer jelentek meg az érintett fogyasztók monitorjain.

Noha az MNB-nek számos egyéb hirdetővel is fel kell vennie a versenyt, a programnak köszönhetően az elmúlt időszakban a megszokottnál 11 ezerrel többen keresték fel a jegybank honlapjának Figyelmeztetések menüpontját, amelyen a gyanús, jogosulatlan társaságok adatai szerepelnek. A világhálós keresőprogram révén az engedély nélküli cégekről nyert friss adatok alapján pedig új jegybanki piacfelügyeleti eljárások indulhatnak.

Emlékeztetett, az MNB piacfelügyelési munkája során kiszűri az engedély, regisztráció nélküli pénzügyi tevékenységet végzőket. Nekik a jegybanki intézkedés, bírság mellett legtöbbször jogosulatlan pénzügyi tevékenység, továbbá csalás miatti feljelentéssel, és – ha a nyomozó hatóság munkája nyomán bebizonyosodik a bűncselekmény ténye – több évnyi szabadságvesztéssel is szembe kell nézniük.

Kandrács Csaba szerint az MNB tevékenysége ellenére időről időre feltűnnek a világhálón a – gyakorta nem magyarországi hátterű – jogosulatlan szolgáltatók „gyors meggazdagodást” kínáló hirdetései. Közülük most többen azt használják ki, hogy a vírushelyzet miatt sokan távmunkában dolgoznak, így a korábban megszokottnál jóval több időt töltenek otthon, számítógépeik előtt.

Ha egy fogyasztó nem tudja eldönteni, hogy az internetes befektetési ajánlat legális-e, még szerződéskötés, pénzbefizetés előtt célszerű ellenőriznie az MNB „feketelistáján” és a legális piaci szereplőket felsoroló regiszterében is az adott céget. A jegybank ügyfélszolgálata és a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák elektronikus és telefonos úton a járványhelyzetben is elérhetőek és segítenek a szolgáltatók azonosításában. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS