Az MNB 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Raiffeisen Bankot a személyi kölcsöneinek reklámozása során feltárt jogsértések miatt.
A hitelintézet többször nem a jogszabályban előírt kölcsönösszeggel számítva tüntette fel a hitel lényeges feltételeit bemutató reprezentatív példát, s nem feltűnően jelenítette meg a hitelköltségeket összegző THM értékét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy a Raiffeisen Bank Zrt. (Raiffeisen Bank) a személyi kölcsöneit érintő – televízióban, elektronikus levelekben, közterületi és online felületeken megjelenő – kereskedelmi kommunikációjában miként tesz eleget a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A jegybank eljárása során a bank 2017 évi reklámjait tekintette át.
A vizsgálat feltárta, hogy a Raiffeisen Bank az általa értékesített személyi kölcsönöket úgy népszerűsítette, hogy a kommunikáció (reklámozás) során a teljes hiteldíj mutató (THM) értékét nem kellően figyelemfelkeltő módon jelenítette meg. A bank a különböző hirdetéstípusoknál ugyanis a törvényi előírás ellenére hangsúlyosabban (kiemelkedő betűmérettel és többszínű feltűnő mintás grafikával) tüntette fel a hitelkamat mértékét, mint az összes hitelköltséget bemutató (s így értelemszerűen magasabb értékű) THM-et.
Az MNB további jogsértésként állapította meg, hogy a Raiffeisen Bank a hitelkamat mértékét is tartalmazó reklámjaiban a jogszabályban előírtnál alacsonyabb (1 millió forintos) hitelösszegen alapuló számítás feltüntetésével szerepeltette a hitel költségeit, a visszafizetendő összeget, a futamidőt és a törlesztőrészleteket is bemutató reprezentatív példát. A vonatkozó jogszabály szerint ugyanakkor – 1 millió forint felett is igényelhető hitelnél – a reprezentatív példát 3 millió forint hitelösszegű és 5 év futamidejű egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni.
A THM olyan százalékos mutatószám, amely egy évre vetítve tartalmazza a lakossági hitelek (pl. személyi kölcsön, hitelkártya, áruhitel, folyószámlahitel, jelzáloghitel) szerződésszerű teljesítéséhez kötődő valamennyi, a hitelhez és az adott pénzügyi intézményhez kapcsolódó, a tőkén felül fizetendő terhet (kamatot, egyéb költségeket és díjakat). Ha egy pénzügyi intézmény reklámokban, hirdetésekben a THM értékén kívül kamatot vagy más költséget is feltüntet, akkor ugyanitt reprezentatív példával – többek között – a teljes visszafizetendő összeget, a futamidőt és a törlesztőrészletek nagyságát is jól láthatóan és könnyen érzékelhetően be kell mutatnia.
Az MNB a vizsgálata nyomán feltárt jogsértések miatt ma közzétett határozatában a Raiffeisen Bankkal szemben 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, s kötelezte az intézményt a vonatkozó előírások jövőbeni betartására. A bírság összegének megállapítása során a jegybank többek között figyelembe vette, hogy a jogsértő gyakorlatok – tekintettel a vizsgált hiteltermék népszerűsítését célzó kommunikációs eszközökre – a fogyasztók széles körét érinthették.
Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a THM nem tartalmazza a hitel kamatának jövőbeni változásából eredő kockázatot, vagyis nem szemlélteti az esetleges kamatemelkedést és az ezzel járó törlesztőrészlet növekedést sem. Ezért – a lakáshitelekhez hasonlóan – a személyi kölcsönök esetében is célszerű a kockázatosabb változó kamatozású termékek helyett a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteleket választani – zárul a jegybank közleménye.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.