Súlyos büntetést helyezett kilátásba a MNB az „extraprofitadót” áthárító pénzintézeteknek

2022. 06. 14., 17:05

Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Az MNB 2013–2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt – emlékeztet a jegybank friss közleményében.

Az MNB az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is határozottan fellép minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a fogyasztók érdekeit döntései meghozatala során. A jegybank kiemelt céljának tekinti, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek döntéseiket jogsértő befolyásolástól mentesen, a valós körülmények és a tényleges feltételek ismeretében hozhassák meg. Döntéseiben ezért a jogszabályi előírások betartásának megítélése mellett erre is figyelemmel lesz.

Az MNB 2013–2014-ben négy témavizsgálati szakaszban összesen 4 milliárd forint visszatérítését írta elő az ügyfeleknek, 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és összességében 142 pénzügyi intézménnyel szemben hozott intézkedést. Az intézkedések oka az volt, hogy – egyebek közt az oklista alkalmazása, új díjak bevezetése és a díjak számítási módjának egyoldalú megváltoztatása kapcsán – jogsértőnek bizonyultak az érintett pénzügyi intézmények egyes, a bankszámlák, bankkártyák díjaira, jutalékaira vagy költségeire vonatkozó egyoldalú, a fogyasztók számára hátrányos szerződésmódosításai.

[cikkbaner]

A megbírságolt pénzügyi intézmények egy része bírósághoz fordult az MNB döntései ellen, azonban a jegybank az ezt követő perekben is eredményesen védelmezte a fogyasztók érdekeit.

Az MNB a pénzügyi különadók, illetve a tranzakciós illeték mértékének közelmúltbéli módosítása kapcsán jelenleg is kiemelt figyelemmel kíséri a hitelintézetek díjszabásainak változásait és minden esetben megvizsgálja azok hátterét. Szükség esetén a jegybank a 2013–2014-es témavizsgálatokhoz hasonlóan, szigorúan fellép a fogyasztók érdekében és intézkedéseket hoz a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben.

Az MNB felügyeleti tevékenységének része az ellenőrzési eljárás, melyet egyrészt az adatszolgáltatásból származó adatok, másrészt a részére átadott dokumentumok, információk, illetve a hivatalosan ismert információk ellenőrzésével és elemzésével valósít meg. Az ellenőrzési eljárások keretében átfogó vizsgálatot, utóvizsgálatot, célvizsgálatot, vagy több szervezetnél, személynél azonos téma kapcsán egyidejűleg témavizsgálatot végez, illetve felügyeleti ellenőrzést folytat. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS