Súlyos büntetést helyezett kilátásba a MNB az „extraprofitadót” áthárító pénzintézeteknek

2022. 06. 14., 17:05

Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Az MNB 2013–2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt – emlékeztet a jegybank friss közleményében.

Az MNB az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is határozottan fellép minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a fogyasztók érdekeit döntései meghozatala során. A jegybank kiemelt céljának tekinti, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek döntéseiket jogsértő befolyásolástól mentesen, a valós körülmények és a tényleges feltételek ismeretében hozhassák meg. Döntéseiben ezért a jogszabályi előírások betartásának megítélése mellett erre is figyelemmel lesz.

Az MNB 2013–2014-ben négy témavizsgálati szakaszban összesen 4 milliárd forint visszatérítését írta elő az ügyfeleknek, 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és összességében 142 pénzügyi intézménnyel szemben hozott intézkedést. Az intézkedések oka az volt, hogy – egyebek közt az oklista alkalmazása, új díjak bevezetése és a díjak számítási módjának egyoldalú megváltoztatása kapcsán – jogsértőnek bizonyultak az érintett pénzügyi intézmények egyes, a bankszámlák, bankkártyák díjaira, jutalékaira vagy költségeire vonatkozó egyoldalú, a fogyasztók számára hátrányos szerződésmódosításai.

[cikkbaner]

A megbírságolt pénzügyi intézmények egy része bírósághoz fordult az MNB döntései ellen, azonban a jegybank az ezt követő perekben is eredményesen védelmezte a fogyasztók érdekeit.

Az MNB a pénzügyi különadók, illetve a tranzakciós illeték mértékének közelmúltbéli módosítása kapcsán jelenleg is kiemelt figyelemmel kíséri a hitelintézetek díjszabásainak változásait és minden esetben megvizsgálja azok hátterét. Szükség esetén a jegybank a 2013–2014-es témavizsgálatokhoz hasonlóan, szigorúan fellép a fogyasztók érdekében és intézkedéseket hoz a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben.

Az MNB felügyeleti tevékenységének része az ellenőrzési eljárás, melyet egyrészt az adatszolgáltatásból származó adatok, másrészt a részére átadott dokumentumok, információk, illetve a hivatalosan ismert információk ellenőrzésével és elemzésével valósít meg. Az ellenőrzési eljárások keretében átfogó vizsgálatot, utóvizsgálatot, célvizsgálatot, vagy több szervezetnél, személynél azonos téma kapcsán egyidejűleg témavizsgálatot végez, illetve felügyeleti ellenőrzést folytat. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS